„Az ellenőrizetlen forrásból származó parfümök a súlyos egészségügyi károsodás mellett jelentős gazdasági károkat is okozhatnak” – hívta fel a figyelmet Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese. A HENT és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. éves fogyasztói kutatásaiból kiderült, hogy az elmúlt időszakban szerencsére tudatosabbak a fogyasztók és egyre nagyobb arányban utasítják el a hamis illatszereket és kozmetikumokat.

A bőrpír és a viszketés mellett súlyos allergiás reakciókat, kiütéseket, asztmát, de akár arcüregi problémákat is okozhatnak a hamis kozmetikumok, hiszen ezek a termékek nem mentek át a szükséges ellenőrzéseken. A termék csomagolásának, üvegének megvizsgálásával megelőzhetjük az egészségügyi kockázatokat. Árulkodó lehet az ár is, hiszen bizonyos összeg alatt nem lehet eredeti parfümöt vásárolni. Eredeti termékeknél a celofáncsomagolás tökéletesen illeszkedik a dobozra, szorosan ráfeszül, nem csúszkál. Ha egyáltalán nincs celofán a dobozon vagy túl laza, gyűrött, elmozdul, akkor biztos, hogy hamisítványról van szó. Egy eredeti illat csomagolásán soha nincs hiba, elütés, nem csúsznak el a betűk, ahogy a betöltött folyadék színe, állaga is változhat hamis termékeknél, eltérhet az eredeti parfümtől.

„Mindig ügyeljünk arra, hol veszünk parfümöt, de húsvétkor legyünk különösen óvatosak: a legmegbízhatóbb forrásnak a márkaboltok és az ellenőrzött üzletek, hálózatok számítanak. Nemcsak magunknak vagy szeretteinknek árthatunk a hamis termékkel, de az eredeti termékek gyártóit, hosszú távon pedig a gazdaságot is megrövidítjük, hiszen a hamisítók nem fizetnek járulékokat, adót, aminek ennek végül mi látjuk kárát” – emelte ki Pomázi Gyula.

A HENT és a TÁRKI  éves fogyasztói kutatásaiból kiderült, hogy az elmúlt időszakban tudatosabbak a fogyasztók és egyre nagyobb arányban utasítják el a hamis illatszereket és kozmetikumokat. 2011-ben mindössze a válaszadók kétharmada (66 százaléka) mondta, hogy nem vásárolna illegális forrásból származó parfümöket, 2019-ben a fogyasztók 82 százaléka, 2020-ban 86 százalék utasítja el a hamis kozmetikumokat, és mindössze öt százalék ismerte el, hogy vásárolt hamis illatszert.

A kutatás kitér az illegális termékek legfőbb forgalmazási helyszíneire is. A parfümök esetén elsődleges értékesítési színtér a piac és az utca, az illegális forrásból származó termékek fogyasztóinak több mint kétharmada (68 százaléka) ezekről a helyekről szerzi be a hamis illatszereket.  Forgalmazási helyszínnek számítanak továbbá az erre a célra szakosodott boltok is, ahol a vásárlások 18 százaléka történik, az internetes beszerzések aránya pedig növekedett.

Az Európai Bizottság adatai szerint 2017 és 2018 között a legtöbb hamis parfüm és kozmetikum Törökországból érkezett az unió területére. Az összes készítmény mintegy 66 százaléka származik innen, míg 30 százalékuk Kínából, 3,3 százalékuk pedig Hong Kongból jut el a kontinensre. Csak a vizsgált időszakban a becslések szerint közel 18 millió euró bevételtől estek el a legitim gyártók és kiskereskedők. Hazánkban az utolsó átfogó vizsgálat során (2015 és 2018 között) hozzávetőleg 800 millió forintos kárt okozott a hamis parfümök forgalmazása. Magyarországon évente több ezer üveg hamisított parfümöt foglalnak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai. 2021 márciusában például több mint tizenötezer, különféle márkajelzésű hamis illatszert foglaltak le egy kőbányai raktárépületben.

Pomázi Gyula arra is felhívta a figyelmet, hogy a járvány idején az eredeti, jó minőségű termékekkel is csak a közvetlen családtagokat locsoljuk meg húsvét alkalmából, a hagyományokkal szakítva, lehetőség szerint idén ne látogassuk meg ismerőseinket.