SAJTÓKÖZLEMÉNY Akár 1500 eurónyi támogatás a kkv-k szellemitulajdon-jogainak érvényesítésére

2021. február 24.

Az Európai Bizottság és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által támogatott Ideas Powered for Business Kkv-alap olyan, unió területén működő kis- és középvállalkozásoknak (kkv) szól, amelyek szellemitulajdon-jogi stratégiájukat kívánják fejleszteni, és szeretnék megvédeni szellemitulajdon-jogaikat nemzeti, regionális vagy EU-szinten. Ennek 2021. március 1-jén nyíló, 20 millió euró keretösszegű pályázata azoknak a kkv-knak segít, amelyek a szellemitulajdon-jogaikat szeretnék érvényesíteni. 

Az Ideas Powered for Business Kkv-alap szellemi tulajdonhoz kapcsolódó előzetes diagnosztikai szolgáltatásokkal (IP scan) és/vagy védjegyek vagy formatervezési minták bejelentéseivel nyújt segítséget a vállalkozások megerősödéséhez. 

A 2021. március 1-jén nyíló pályázat során egy-egy vállalkozás legfeljebb 1500 eurónyi visszatérítést nyerhet el. A program keretében két szolgáltatás vehető igénybe. Az egyik során hivatásos szellemi tulajdonnal foglalkozó auditorok segítenek a szellemi tulajdont képező eszközök értékének meghatározásában (a szolgáltatás 75 százalékos kedvezménnyel vehető igénybe). Ez a tevékenység segítheti a cégek jelenlegi és jövőbeni szellemitulajdon-jogi stratégiájának kialakítását. A másik szolgáltatás igénybe vételekor 50 százalékos kedvezménnyel van lehetőség bejelenteni a szellemi tulajdont nemzeti, regionális vagy uniós szinten.

Az online benyújtható pályázat kapcsán Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke kiemelte, az ehhez hasonló támogatások valóban nagy segítséget nyújtanak a vállalkozásoknak abban, hogy a saját ötleteiket, termékeiket, szolgáltatásaikat megvédhessék. „A 21. század egyik legfontosabb értéke a szellemi tulajdon és annak megóvása, hiszen ez versenyképessé teszi nemcsak az adott vállalkozást, hanem azt az országot is, ahol ez a cég működik” – emelte ki Pomázi Gyula.

Az uniós támogatás mellett továbbra is elérhető a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Iparjog-pályázata, amelynek célja hogy akár ingyenesen levédethetőek legyenek a szabadalmak, a védjegyek és egyéb iparjogi szellemi termékek. A 200 millió forint keretösszegű pályázat segítségével a pályázók akár 100 százalékig finanszírozhatják az oltalmakhoz kapcsolódó hatósági és ügyvivői díjakat.

A kkv-alap pályázattal kapcsolatban további információk az alábbi oldalon érhetők el:

Ebből komoly botrány lehet: hamis Fabergé-munkák az Ermitázsban?

2021. február 9.

A híres francia származású orosz ékszerész, Peter Carl Fabergé alkotásait régóta előszeretettel hamisítják. A mostani eset, ha a vádak megállnak, új szintet jelenthet, mert a hamisítványokat a világ egyik legnagyobb múzeumában állítják ki. – olvasható az artportal honlapján.

A szentpétervári Ermitázs nem először rendez kiállítást az orosz kulturális örökség különösen nagyra tartott részét képező Fabergé-ékszerekből, köztük az 1846-1920 között élt mester legendás húsvéti tojásaiból. A tavaly novemberben megnyílt, és március 14-ig látogatható, Fabergé: A cári udvar ékszerésze című tárlatot a múzeum vezető ékszer- és drágakő specialistája, a tavaly elhunyt Marina Lopato emlékének ajánlja; Lopato még személyesen vett részt a tárlat koncepciójának kialakításában s a bemutatott tárgyak kiválasztásában. A kiállítás anyaga részben az Ermitázs saját, e téren nem különösebben gazdag anyagára épül, de számos munkát hoztak át a ma ugyancsak múzeumként működő pavlovszki és peterhofi egykori cári rezidenciákból, a moszkvai Orosz Nemzeti Múzeumból, a szentpétervári Keresztény Kultúra Múzeumából és a baden-badeni Fabergé Museumból.

A botrányt egy Londonban élő orosz műkereskedő, Andre Ruzhnikov robbantotta ki, aki négy évtizede kereskedik – egyebek mellett – Fabergé ékszerekkel és most nyílt levélben fordult Mikhail Piotrovskyhoz, az Ermitázs főigazgatójához, azzal vádolva őt, hogy „besározza a Fabergé jó hírét, visszaél a látogatók bizalmával, hamis látszatot kelt, és lerombolja a vezetésére bízott múzeum tekintélyét”. Kemény szavak, de jogosak, ha Ruzhnikovnak az a vádja, miszerint a tárlaton több, mint 20 hamisítvány szerepel, helytállónak bizonyul. Márpedig erre mind több jel utal; a vitában már több orosz és külföldi szakértő is megszólalt, támogatva, esetenként konkrét bizonyítékokkal alátámasztva a londoni műkereskedő álláspontját.

A vita középpontjában a baden-badeni múzeumból kölcsönzött alkotások állnak, többek között az a húsvéti tojás, amit II. Miklós cár 1904-ben, házasságkötésük 10. évfordulója alkalmából ajándékozott hitvesének, Alexandrának. A Fabergé Museum, ami magát a világ első és egyetlen, Fabergé életművének szentelt múzeumaként írja le, több mint 1.500 tárgyat

A Gyógyszerészeti Intézet és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület közös tudományos-szakmai továbbképző programot szervez feburár 2-án

2021. január 20.

A gyógyszer- és betegbiztonság XXI. századi kihívása: Online gyógyszerforgalmazás és hamisított gyógyszerek kockázatainak csökkentése címen szervezett szakmai továbbképzési programot a PTE GYTK Gyógyszerészeti Intézete és a HENT február 2-ára.

Helyszín: Online; járványügyi helyzettől függően akár hibrid (párhuzamos személyes jelenléti) formában is

(a PTE GYTK előadótermében: 7624 Pécs, Rókus u 2.)

Időpont: 2021. február 2. (kedd) 14:00-17:30

A rendezvény a PTE GYTK Gyógyszerészeti Intézet és a HENT közös szervezésében, az EFOP-3.6.1-16-2016-00004 Átfogó fejlesztések a Pécsi Tudományegyetemen az intelligens szakosodás megvalósítása érdekében című pályázat támogatásával valósul meg.

Az előadásokra várjuk a GYOFTEX továbbképzési adminisztrációs felületen regisztrált gyógyszerész kollégákat, társkarok és társegyetemek munkatársait és hallgatóit, akik kutatói szeminárium formájában vesznek részt az eseményen, valamint a hatóságok és társszakmák munkatársait.

Időpont Előadó Előadás munkacíme
14:00-14:30 Dr. Botz Lajos A globalizáció hatása a gyógyszerbiztonságra
14:30-15:00 Dr. Ilku Lívia Hamisítás elleni lépések hazánkban és az Európai Unióban
15:10-15:40 Dr. Vida Róbert Betegbiztonsági kockázatértékelési metodika fejlesztése az internetes gyógyszerforgalmazás vizsgálatára
15:40-16:10 Dr. Iványi Péter Internetes gyógyszertári hálózatok feltérképezésének és értékelésének új lehetőségei
16:10-16:40 Dr. Feldmann Ádám A gépi tanulás módszerének alkalmazása a szilárd gyógyszerkészítmények felismerésében: egy új eszköz a hamis gyógyszerkészítmények elleni küzdelemben
16:40-17:10 Dr. Fittler András Az internetes gyógyszerforgalmazás és gyógyszerhamisítás aktuális kihívása: COVID-19 pandémia hatása az illegális online forgalmazási térre

Csak GYOFTEX regisztráltak részére:

17:20-17.30    Dr. Fittler András    Zárszó
(Online tesztírás a továbbképzési program résztvevői számára a MS Teams felületen)

A tudományos-szakmai továbbképző programon a részvétel ingyenes.

Maximális résztvevői létszám: 200 fő; Kreditpontok száma: 8 továbbképzési pont

Szilveszterkor is válassz józanul!

2020. december 28.

Bár idén nem lesznek nagy bulik, akkor is figyeljünk oda, mit iszunk meg, hiszen az alkoholhamisítók pandémia idején sem tétlenkednek.

Figyelj az árra!

Bármely hamis terméknek jó indikátora lehet az ára. Ha valamit gyanúsan olcsón kínálnak, nem éri meg kockáztatni, inkább ne vegyük meg!

Figyeld a csomagolást!

Az italos üvegek esetében célszerű a palackot, a címkézést, zárjegyet, zárókupakot is megvizsgálni. A palackok esetében esetleges sérüléseket érdemes keresni, míg a zárjegy nélküli italok egyértelműen kerülendők. A hamis italok címkéje esetében gyakori, hogy nyomtatása csúnya, felragasztása szabálytalan, szövegezésében elütések vagy nyelvtani hibák szerepelnek. Keresd a gyártási számot a címkén vagy az üvegen, a hamisítványokról ez sokszor lemarad. A zárókupak vizsgálata segíthet eldönteni, hogy az ital volt-e már felbontva. (Előfordul ugyanis, hogy eredeti palackokba töltenek újra illegális szeszeket.)

Figyeld a tartalmat!

Bolti vásárlás során érdemes több palackot összevetni, ha ezek nem nagyjából azonos szintig vannak megtöltve, az legyen gyanús. Valószínű ugyanis, hogy ezeket nem gépi gyártósor töltötte, az ugyanis programozásának köszönhetően mindig ugyanannyit tölt az üvegbe. Ha az italban fehér részecskéket (felhígított vodka esetében gyakori), esetleg más oda nem illő anyagot találunk, szintén ne vegyük meg. Végül, ha a vásárolt italnak szokatlan, furcsa vagy kellemetlen íze van, ne igyuk meg, inkább forduljunk a fogyasztóvédőkhöz.

Figyelj a névre!

A termék nevére is érdemes odafigyelni. Az illegális szeszfőzdék néha kitalált nevek alatt értékesítik terméküket. Vásárlás előtt böngésszünk az interneten, ha a keresés nem ad ki találatot a gyártóra, forgalmazóra, viszonteladóra, ne kockáztassunk!

Boldog, hamis termék nélküli új évet kívánunk!

Jogérvényesítési konferencia – benyomások

2020. december 14.

Idén sok minden máshoz hasonlóan a jogérvényesítési konferencia is másképp zajlott, mint az előző években, mi is átköltöztünk az online térbe. Összegyűjtöttük munkacsoport vezetőink véleményét a rendezvényről.

Dr. Bérczes László, jogérvényesítési panel:

Az első online jogérvényesítési konferencia nélkülözte ugyan a személyes közvetlen élő kapcsolatot a résztvevők között, ugyanakkor szemben a hagyományos konferenciákkal, úgy tapasztaltuk, hogy a résztvevők nagyobb figyelmet tudtak szentelni az előadásoknak, amelyet a chat-oldalon megküldött kérdések számából láttunk. Az előadóknak pedig – a konferencia-adminisztrátor aktivitásának köszönhetően is – pedig volt idejük minden feltett kérdésre vagy szóban, vagy írásban részletesen válaszolni. Az online konferenciának ugyanakkor kétségkívüli előnye, hogy a résztvevők utazási időt és költséget takarítottak meg azzal, hogy munkahelyükről vettek részt a rendezvényen.

Dr. Horváth Péter, szerzői jogi panel:

A szellemitulajdon-jogi jogérvényesítésnek szentelt konferencia a járvány krízis közepette is meg tudta őrizni hagyományait, értékeit. A rangos előadók és a szervezők remek együttműködésének, gondosságának köszönhetően a technika ördögének sem volt esélye, így a nagyon fontos, hasznos előadások eljutottak az on-line csatlakozó közönséghez. A digitális konferencia praktikumait nem alul becsülve reméljük, hogy 2021-ben a személyes találkozás adta szinergiákról sem kell lemondanunk.

Dr. Ilku Lívia, gyógyszerhamisítás panel:

A konferencia egyik témája a covid elleni védekezést vagy a diagnózis felállítását segítő hamis orvostechnikai eszközök forgalmazása és az azzal kapcsolatos akciók voltak. Az egészségügyi termékek hamisításával kapcsolatos eljárásban részt vevő hatóságok nem csak beszámoltak eddigi közös aktivitásukról, hanem workshop jelleggel a további, még sikeresebb közös együttműködés alapjait is lefektették. Mint megállapították: ez a közös fellépés, melynek aktív résztvevője a HENT is, alapvető fontosságú a járvány elleni védekezésben azért, hogy kiszűrjék a lakosság és az egészségügyi szolgáltatók felé értékesített hamis, rossz minőségű, védekezésre alkalmatlan egészségügyi termékeket.

Reméljük jövőre a folytatás már Galyatetőn lesz, várjuk a személyes találkozást!

Egyre kevésbé dőlünk be a hamisítóknak

2020. november 18.

A magyar lakosságnak csak a 11 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben hamis termékeket, azonban a magyarok egyre kisebb hányada ismeri fel azok egészségkárosító hatását, és a hamisított árucikket vásárlók felelősségre vonásáról is enyhébben vélekednek – derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és Tárki legfrissebb éves fogyasztói kutatásából.

Az elmúlt tíz évben a 2019 és 2020 júliusa közötti időszakban volt a legalacsonyabb a hamis terméket vásárlók aránya (11 százalék) a HENT felmérése szerint, de a kutatás arra is rámutat, hogy a magyar lakosság 80 százaléka egyáltalán nem vásárolna hamis vagy kétes forrásból származó terméket. Biztató eredmény továbbá, hogy emelkedik a fogyasztói tudatosság a vásárlók körében: azok, akik alapvetően elzárkóznak a hamis termék megvásárlásától, döntő többségükben (97 százalék) nem is vásároltak ilyen terméket az elmúlt egy évben.

Összhangban a korábbi évek eredményeivel, idén is a hamisított márkás ruházat volt a legkelendőbb az illegális termékek között, a válaszadók 14 százaléka szerzett be ilyen típusú árucikkeket 2020-ban. Hamis illatszert a válaszadók 5 százaléka vásárolt, illegális programokat szintén 5 százalékuk töltött le vagy fogadott el, nem megbízható forrásból származó élelmiszert 4 százalékuk-, CD-t vagy DVD-t és nem patikából származó gyógyszert egyaránt 1-1 százalékuk vásárolt idén.

A felmérés a demográfiai tényezőket vizsgálva arra is rámutat, hogy a fiatalabb korosztály (18-39 évesek), illetve a fővárosban élők vásároltak legnagyobb arányban hamis terméket a kérdezést megelőző egy évben.

Azok közül, akik az elmúlt egy évben vásároltak hamis terméket, a legtöbben (62 százalék) a beszerzett termék alacsonyabb árát jelölték meg fő motivációjuknak. Az árérzékenységre utal az is, hogy a tavalyi felméréshez viszonyítva 10 százalékponttal növekedett azoknak az aránya (72 százalékról 82 százalékra), akik eredeti terméket vásároltak volna, ha ahhoz olcsóbban tudtak volna hozzájutni. Az ár mellett fontos tényezőnek jelölték meg a minőséget is, 59 százalékuk ugyanis

Útmutató étrend-kiegészítő választáshoz

2020. október 22.

Mindenki tapasztalhatja, hogy nap mint nap újabb és újabb étrend-kiegészítők jelennek meg az eladási helyeken és a készítmények ilyen nagy száma mellett nem könnyű az eligazodás, hogy mikor melyik készítményt érdemes választani. Az alábbi rövid útmutató a tudatos fogyasztók termékválasztáshoz kíván segítséget nyújtani.

Vásárlás helye

Az étrend-kiegészítő készítményeket ott érdemes megvásárolni, ahol a készítménnyel kapcsolatos kérdéseinkre szakemberek tudnak válaszolni. A gyógyszertárakban az étrend-kiegészítők helyes alkalmazására vonatkozó teljes körű szakmai tájékoztatással történő kiadása biztosított.

A Biztonságos Étrend-kiegészítő Program egy olyan 2016. óta működő kezdeményezés, amely a minőségbiztosítás eszközrendszerére támaszkodva kívánja biztosítani, hogy a programban résztvevő értékesítési helyekre megbízható minőségű biztonságos étrend-kiegészítő készítmények kerüljenek. A gyógyszertárak többsége csatlakozott a programhoz, ezeket a logó különbözteti meg a többitől.

Minőség és megbízhatóság

Az étrend-kiegészítők minőségét külső ránézésre aligha lehet megítélni, ezért fogyasztóként a minőségi termék megtalálásához néhány könnyen ellenőrizhető szempontra érdemes odafigyelni, úgymint

megbízható gyártók terméke, akik működését szigorú etikai előírások szabályozzák (pl. MÉKISZ tagvállatok – lásd www.mekisz.hu )
a terméket gyártó, forgalmazó cég illetve gyógyszertár részese az logóval azonosítható „Biztonságos Étrend-kiegészítő Program”-nak (lásd www.mekisz.hu és www.mgyk.hu )
tanúsító védjeggyel ellátott termékek (pl. MÉKISZ tanúsított minőség )

Biztonságosság

Amennyiben a minőség garantált, úgy a biztonságosság az indokolt és helyes alkalmazáson múlik. Amikor új készítményt választunk érdemes szakember (orvos, gyógyszerész) tanácsát kérni, hogy megtaláljuk szükségletünknek legjobban megfelelőt és több készítmény egyidejű alkalmazása esetén a kölcsönhatások és a túladagolás kockázatát elkerülhessük.

Összetétel

Olyan készítményt válasszunk, amelyik csak azokat az összetevőket tartalmazza, amelyekre tényleg szükségünk van és amelyekről van információnk. Nem mindig a legtöbb összetevőt tartalmazó készítmény a legjobb választás, sőt…. A növényi anyagokat tartalmazó készítmények közül azokat

SAJTÓKÖZLEMÉNY STOP akció: több millió hamis maszkot és Covid-tesztet foglaltak le

2020. október 14.

A koronavírus-járvány következtében megjelenő hamis gyógyszerek, maszkok és egészségügyi eszközök kereskedelmének visszaszorítása érdekében indult a STOP nemzetközi akció. A Vám Világszervezet által vezetett akció során több mint 300 millió egységnyi silány minőségű, hamis gyógyszert, megközelítőleg 50 millió darab orvostechnikai eszközt, valamint körülbelül 2,8 millió liter ellenőrizetlen forrásból származó kézfertőtlenítő gélt foglaltak le.

A 2020. május 11. és július 12. között lezajlott nemzetközi STOP akciót a koronavírus-járvány következtében fellendülő illegális gyógyszer-, és orvostechnikai eszköz kereskedelem visszaszorítása érdekében a Vám Világszervezet (VVSZ) hívta életre, gyorsan reagálva a kialakult járványhelyzet kihívásaira és kockázataira. A VVSZ mellett számos nemzetközi szervezet: az INTERPOL, az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC), az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Europol, valamint a magánszektor szereplői – többek között a Novartis, a Servier, a Pfizer, a Sanofi illetve az UL – is részt vettek az akcióban.

A mindössze 63 napot lefedő akció folyamán, nemzetközi szinten közel kétezer (1683) rajtaütésre került sor, amelyek során több mint 300 millió egység illegális forrásból származó, esetenként lejárt szavatosságú gyógyszer, továbbá 47 millió darab hamisított orvosi felszerelés (maszkok, kesztyűk, COVID-19 tesztkészletek, hőmérők és védőruhák), valamint körülbelül 2,8 millió liter ellenőrizetlen forrásból származó kézfertőtlenítő gél került lefoglalásra.

A nemzetközi összefogás Magyarországon is komoly sikerrel zárult a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, illetve az Országos Rendőr-főkapitányság munkatársainak kitartó munkájának-, valamint a Hamisítás Ellen Nemzeti Testület (HENT) koordinációs és szakértői helytállásának köszönhetően.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az akció végrehajtása során közel 200 ezer járművet és 400 ezer személyt ellenőrzött, majd a szakhatósági döntések alapján több mint 3,5 millió darab különféle típusú árunak adott „STOP” jelzést. A lefoglalt vagy visszatartott termékek legnagyobb része hamis, nem megfelelő minőségű, engedély nélküli orvostechnikai eszköz, gyógyszer, fertőtlenítő folyadék és védőeszköz (leginkább maszk) volt.

Az egészségügyi

SAJTÓKÖZLEMÉNY Csalók próbáltak nyerészkedni az UEFA Szuperkupa szurkolóin

2020. október 12.

Közel 300 darab hamis maszkot és szurkolói sálat foglaltak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai a budapesti UEFA Szuperkupa szeptemberi mérkőzésén. A törvényesen működő sportszergyártók mintegy 600 millió eurótól estek el a hamistás következtében 2013 és 2017 között – derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) adataiból.

Az EUIPO legfrissebb felmérése szerint 2013 és 2017 között a sportszeripar értékesítésének 7,7 százalékát hamis termékek tették ki, azaz közel 600 millió eurótól estek el a jogszerűen működő sportszergyártók. Ezzel párhuzamosan megközelítőleg 200 millió eurós veszteséggel számolhattak az uniós tagállamok a sportszektorban és több mint 3000 munkahely (3286) szűnt meg az ágazatban az illegális termékek és kereskedelmük következtében a vizsgált időszakban.

„Az EUIPO kutatása rávilágít, hogy sajnos a sportszeripart érintő hamisítási tevékenység hatalmas terheket ró mind a legitim gyártókra, mind az Európai Uniós tagállamokra, de az ellenőrizetlen forrásból származó árucikkek súlyos egészségügyi kockázatot is jelenthetnek a gyanútlan vásárlókra.” – figyelmeztet Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese. Hozzátette: egészségünk megóvása és a gazdaság védelme érdekében különösen fontos, hogy sportszereket kizárólag márkaboltban vagy ellenőrzött üzletben, hálózatban vásároljunk.

A magyar hatóságok aktívan részt vesznek a hamis sporteszközök visszaszorítását célzó akciókban, így a 2020. szeptember 24-én a Budapesten megrendezett 46. UEFA Szuperkupa mérkőzésen is nagy számban képviseltették magukat a rendőrség, az önkormányzat, valamint a vámhatóság járőrei. A nap folyamán összesen négy rajtaütésre került sor, ahol a vámtisztek százas nagyságrendben foglaltak le hamis – UEFA, Supercup, Bayern München, Sevilla, valamint Adidas logókkal ellátott – maszkokat és szurkolói sálakat.

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal több igazgatóságáról vettek részt pénzügyőrök a budapesti Szuperkupa labdarúgó mérkőzéssel kapcsolatos biztosítási és ellenőrzési feladatokban. Az egyenruhás pénzügyőrök jelenlétének célja az állampolgárok biztonságérzetének fokozása, a szellemi tulajdonjogokat sértő, hamisított, rossz

SAJTÓKÖZLEMÉNY Sikeres összefogás a biztonságosabb online hirdetésért

2020. szeptember 25.

2018 és 2019 között 12 százalékkal csökkent a szellemi tulajdonjogokat sértő webhelyeken regisztrált hirdetések száma – derül ki az Európai Bizottság kutatásából. Az Európai Bizottság a szakmai szereplőkkel közel 10 éve dolgozik egy biztonságosabb online hirdetési rendszer kiépítésért.

A digitális reklámozás egy rendkívül összetett folyamat, számos hirdetéselhelyezési platformot és közvetítő felületet foglal magába, amelyek a keresleti oldalt (hirdetőket és reklámügynökségeket) és a kínálati oldalt (kiadókat és médiatulajdonosokat) hivatottak kiszolgálni. Azonban ebbe az ágazatba is könnyen beférkőzhetnek a csalók, hatalmas károkat okozva ezzel a legitim márkáknak. A problémát az jelenti, ha a jogszerűen működő gyártók hirdetései illegális oldalakon vagy telefonos applikációk hirdetőfelületein jelennek meg, ugyanis ezek hitelesnek mutatják a szellemi tulajdonjogokat sértő webhelyeket és applikációkat, így a felhasználók azt gondolhatják, hogy jogszerű felületen böngésznek. Mindemellett a hibás hirdetéselhelyezések károsítják a törvényesen működő márkák és a reklámipar hírnevét és gazdasági károkat okozhatnak.

A téma fontosságára való tekintettel az Európai Bizottság és a szakmai szereplők összefogásával jött létre 2018-ban az online hirdetésről és szellemi tulajdonjogokról szóló megállapodás (Memorandum of Understanding on online advertising and intellectual property rights), melynek célja, hogy az online hirdetésben érdekelt felek, márkák és hirdetési felületek üzemeltetőinek együttműködése révén biztonságosabbá és átláthatóbbá tegyék az online hirdetést, valamint elősegítsék annak fejlődését. A memorandum változásairól az Európiai Bizottság rendszeresen ad tájékoztatást: a legfrissebb dokumentum 2020 augusztusában jelent meg, kiegészítve egy kutatással, amely az online hirdetésről és szellemi tulajdonjogokról szóló megállapodás hatásait vizsgálta. A nyolc uniós tagállam (Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság) bevonásával készült felmérés során 530 weboldalt vizsgáltak meg, összevetve a 2018 előtti hirdetési adataikat a 2019 első félévében mért számokkal.

Az EB által rendelt kutatásból kiderült, hogy 2018 után, a megállapodás létrehozását követően, a szellemi tulajdonjogokat sértő webhelyek látogatásakor regisztrált hirdetések átlagos száma