SAJTÓKÖZLEMÉNY Kevesebbet kalózkodunk az interneten

2022. november 23.

A magyar internethasználók 85 százaléka saját állítása szerint nem fogyaszt illegális forrásból származó filmes és zenei tartalmakat, ugyanakkor a megkérdezettek csupán 21 százaléka lenne hajlandó fizetni azért, hogy legális forrásból jusson online elérhető tartalmakhoz – mutat rá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. idei, reprezentatív kutatása. A válaszadók 70 százaléka szerint megfelelő a legális letöltési lehetőségek aránya, de még mindig vannak, akik „kalózkodnak”.

A két szervezet korábbi felméréseihez hasonlóan idén is arra volt kíváncsi, hogy mennyire van jelen a jogszerű internethasználat, mit gondolnak az internetezők az online térben található szerzői jogvédelem alatt álló tartalmakról, valamint vizsgálták a letöltések körülményeit, indokait és az illegális letöltések legális alternatíváit is.

A felmérésből kiderült, egyre kevesebben vannak azok az internethasználók, akik nem tartják felismerhetőnek, hogy legális vagy illegális úton felkerült tartalomra bukkantak-e a világhálón, vagy bizonytalanok annak eredetét illetően. Idén a megkérdezettek 70 százaléka szerint megfelelő a legális letöltési lehetőségek mennyisége, ez 11 százalékos javulás jelent a tavalyihoz képest. A pandémia kezdetén, 2020-ban ez az arány még csak 58 százalék volt.

A jogvédett tartalmak közül továbbra is kiemelkedő fontosságú az úgynevezett torrentoldalakról letölthető filmek és zenék szerepe. Megfigyelhető, hogy miközben az oldalak továbbra is népszerűek, a torrentezést nyíltan vállalók száma alacsony; illetve akik bevallottan fogyasztanak nem jogtiszta tartalmakat, azok jellemzően nem egyszeri felhasználók. A tavalyi 79-81 százalékhoz képest idén már az internetezők 85 százaléka tagadta a nem jogtiszta filmes és zenei tartalom fogyasztását, emellett a tavalyi 15-ről 10 százalékra csökkent azok száma is, akik felvállalták, hogy illegális forrásból töltenek le filmeket és zenéket. A szoftverek és könyvek illegális forrásból való letöltését felvállalók aránya szintén emelkedett.

Fogyasztói attitűdök szempontjából az internetfelhasználóknak azon csoportjában, akik bevallottan letöltenek illegális tartalmakat, jól

SAJTÓKÖZLEMÉNY Hamisított márkás ruhát, parfümöt és illegális szoftvert vásárolnak leginkább a magyarok

2021. november 10.

Idén is a márkás ruházat, az illatszer és az illegális számítógépes programok a legkelendőbb hamisított termékek Magyarországon – mutat rá a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. friss, reprezentatív kutatása. A magyarok többsége szerint hosszabb távon megéri eredeti árucikkeket vásárolni, ennek ellenére szinte minden hatodik ember beszerzett valamilyen holmit nem megbízható forrásból.   

Az idei felmérés eredményei az elmúlt évekhez hasonlóan alakultak. A hazai fogyasztók közel kétharmada (64 százalék) véli úgy, hogy idővel megtérül, ha eredeti terméket választ a hamisítvány helyett. A kutatásban megkérdezettek többsége (59 százalék) ugyancsak egyetért azzal, hogy a hamisítás miatt nem csak komoly bevételtől esik el az állam, miközben a bűnszervezetek gazdagodnak (58 százalék), de az ilyen termékek veszélyesek is lehetnek az egészségre (64 százalék). A válaszadók közel fele (45 százalék) emellett attól is tart, hogy a hamisítás következtében munkahelyek szűnnek meg.

„A termékhamistás évente akár 300 milliárd forint körüli kárt okozhat a hazai gazdaságnak. Az illegális forrásból beszerzett árucikkek, például ételek, italok vagy gyógyszerek akár veszélyt is jelenthetnek az egészségre. A világjárvány következtében a lakosság megengedőbbé vált a hamisítványokkal szemben, pedig az eredeti termékek vásárlása biztonságos, értékálló és garanciális, miközben támogatja a magyar gazdaságot és csökkenti a szervezett bűnözést. A vállalkozásoknak azt javaslom, mindenképpen szerezzenek védjegy- vagy bármilyen egyéb oltalmat termékeikre, ezáltal sokkal hatékonyabban tudnak fellépni a hamisítók ellen” – hangsúlyozta Pomázi Gyula, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

A magyarok 58 százaléka szerint a hamis termék nem olyan jó minőségű, mint az eredeti, mégis a lakosság 15 százaléka vásárolt idén hamisítványt, elsősorban (72 százalék) az alacsonyabb ár miatt. A korábbi évekhez hasonlóan a legnépszerűbbek a hamisított márkás ruházati termékek (16 százalék) és az illatszerek (6 százalék), emellett gyakran töltöttek le a fogyasztók

SAJTÓKÖZLEMÉNY Akár 1500 eurónyi támogatás a kkv-k szellemitulajdon-jogainak érvényesítésére

2021. február 24.

Az Európai Bizottság és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által támogatott Ideas Powered for Business Kkv-alap olyan, unió területén működő kis- és középvállalkozásoknak (kkv) szól, amelyek szellemitulajdon-jogi stratégiájukat kívánják fejleszteni, és szeretnék megvédeni szellemitulajdon-jogaikat nemzeti, regionális vagy EU-szinten. Ennek 2021. március 1-jén nyíló, 20 millió euró keretösszegű pályázata azoknak a kkv-knak segít, amelyek a szellemitulajdon-jogaikat szeretnék érvényesíteni. 

Az Ideas Powered for Business Kkv-alap szellemi tulajdonhoz kapcsolódó előzetes diagnosztikai szolgáltatásokkal (IP scan) és/vagy védjegyek vagy formatervezési minták bejelentéseivel nyújt segítséget a vállalkozások megerősödéséhez. 

A 2021. március 1-jén nyíló pályázat során egy-egy vállalkozás legfeljebb 1500 eurónyi visszatérítést nyerhet el. A program keretében két szolgáltatás vehető igénybe. Az egyik során hivatásos szellemi tulajdonnal foglalkozó auditorok segítenek a szellemi tulajdont képező eszközök értékének meghatározásában (a szolgáltatás 75 százalékos kedvezménnyel vehető igénybe). Ez a tevékenység segítheti a cégek jelenlegi és jövőbeni szellemitulajdon-jogi stratégiájának kialakítását. A másik szolgáltatás igénybe vételekor 50 százalékos kedvezménnyel van lehetőség bejelenteni a szellemi tulajdont nemzeti, regionális vagy uniós szinten.

Az online benyújtható pályázat kapcsán Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke kiemelte, az ehhez hasonló támogatások valóban nagy segítséget nyújtanak a vállalkozásoknak abban, hogy a saját ötleteiket, termékeiket, szolgáltatásaikat megvédhessék. „A 21. század egyik legfontosabb értéke a szellemi tulajdon és annak megóvása, hiszen ez versenyképessé teszi nemcsak az adott vállalkozást, hanem azt az országot is, ahol ez a cég működik” – emelte ki Pomázi Gyula.

Az uniós támogatás mellett továbbra is elérhető a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Iparjog-pályázata, amelynek célja hogy akár ingyenesen levédethetőek legyenek a szabadalmak, a védjegyek és egyéb iparjogi szellemi termékek. A 200 millió forint keretösszegű pályázat segítségével a pályázók akár 100 százalékig finanszírozhatják az oltalmakhoz kapcsolódó hatósági és ügyvivői díjakat.

A kkv-alap pályázattal kapcsolatban további információk az alábbi oldalon érhetők el:

SAJTÓKÖZLEMÉNY Csalók próbáltak nyerészkedni az UEFA Szuperkupa szurkolóin

2020. október 12.

Közel 300 darab hamis maszkot és szurkolói sálat foglaltak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai a budapesti UEFA Szuperkupa szeptemberi mérkőzésén. A törvényesen működő sportszergyártók mintegy 600 millió eurótól estek el a hamistás következtében 2013 és 2017 között – derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) adataiból.

Az EUIPO legfrissebb felmérése szerint 2013 és 2017 között a sportszeripar értékesítésének 7,7 százalékát hamis termékek tették ki, azaz közel 600 millió eurótól estek el a jogszerűen működő sportszergyártók. Ezzel párhuzamosan megközelítőleg 200 millió eurós veszteséggel számolhattak az uniós tagállamok a sportszektorban és több mint 3000 munkahely (3286) szűnt meg az ágazatban az illegális termékek és kereskedelmük következtében a vizsgált időszakban.

„Az EUIPO kutatása rávilágít, hogy sajnos a sportszeripart érintő hamisítási tevékenység hatalmas terheket ró mind a legitim gyártókra, mind az Európai Uniós tagállamokra, de az ellenőrizetlen forrásból származó árucikkek súlyos egészségügyi kockázatot is jelenthetnek a gyanútlan vásárlókra.” – figyelmeztet Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese. Hozzátette: egészségünk megóvása és a gazdaság védelme érdekében különösen fontos, hogy sportszereket kizárólag márkaboltban vagy ellenőrzött üzletben, hálózatban vásároljunk.

A magyar hatóságok aktívan részt vesznek a hamis sporteszközök visszaszorítását célzó akciókban, így a 2020. szeptember 24-én a Budapesten megrendezett 46. UEFA Szuperkupa mérkőzésen is nagy számban képviseltették magukat a rendőrség, az önkormányzat, valamint a vámhatóság járőrei. A nap folyamán összesen négy rajtaütésre került sor, ahol a vámtisztek százas nagyságrendben foglaltak le hamis – UEFA, Supercup, Bayern München, Sevilla, valamint Adidas logókkal ellátott – maszkokat és szurkolói sálakat.

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal több igazgatóságáról vettek részt pénzügyőrök a budapesti Szuperkupa labdarúgó mérkőzéssel kapcsolatos biztosítási és ellenőrzési feladatokban. Az egyenruhás pénzügyőrök jelenlétének célja az állampolgárok biztonságérzetének fokozása, a szellemi tulajdonjogokat sértő, hamisított, rossz

Sajtóközlemény Allergiás reakciókat válthatnak ki a hamis fogyókúrás készítmények

2020. május 25.

Egyre több hamisító használja ki, hogy a késő tavaszi, kora nyári időszakban megnő a kereslet a különböző fogyókúrás szerek iránt, és a tökéletes alak gyors elérését ígérve akár életveszélyes termékeket ajánlanak a fogyasztóknak. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) idei legfrissebb felméréséből kiderült, hogy a fiatalok közel 40 százaléka találkozott már hamis étrend-kiegészítővel. Már 1600 gyógyszertár együttműködésével zajlik a Biztonságos Étrend-kiegészítő Program, amely garantálja, hogy csak ellenőrzött és jó minőségű készítmények jussanak el a fogyasztókhoz.

SAJTÓKÖZLEMÉNY Egyre több fiatal használ jogszerű online forrásokat a digitális tartalmak eléréséhez

2020. május 1.

A streaming szolgáltatások elterjedésével visszaszorultak az illegális letöltések, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából. A 18 és 26 év közötti korosztály digitális tartalmakkal kapcsolatos szokásait vizsgáló felmérés rávilágít, hogy a fiatal felnőttek kevesebb zeneszámot és filmet töltenek le illegálisan, de itthon csökkent a Youtube-felhasználók száma is. A koronavírus járvány alatt pedig tovább nőtt a legális digitális tartalmak fogyasztása. A felhasználók tudatos tartalomfogyasztása azért is fontos napjainkban, mert ezzel is segítik a nehéz helyzetben lévő zeneipari szereplőket.

Legyünk óvatosak a parfümökkel és a locsolókölnikkel húsvétkor

2020. április 9.

Egészségügyi kockázatot és hatalmas gazdasági kárt jelentenek a hamis szépségápolási szerek, többek között a hamisított parfümök az Európai Unióban. Az ellenőrizetlen forrásból származó parfümök akár súlyos egészségügyi károsodást is okozhatnak – hívta fel a figyelmet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese, Pomázi Gyula.

Legális tartalmak gyorsan és könnyen: elindult a hungaroteka

2019. december 18.

A magyar fiatalok több mint negyede nem tudja eldönteni, hogy egy online tartalom esetében valóban legális a felület vagy sem. A portál segít abban, hogy a felhasználók ezentúl könnyebben találják meg a törvényes online tartalomszolgáltatásokat, adta hírül a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT).

HENT: a lakosság kétharmada a mostaninál keményebb fellépést vár el a hamisítás elleni küzdelemben

2019. november 6.

• továbbra is a hamis ruházati cikkek a legnépszerűbbek 2019. november 6., Budapest – A hazai lakosságnak csak valamivel több mint fele (56%-a) tartja bűncselekménynek a hamisítványok értékesítését, ami markáns visszaesést jelent a tavalyi eredményekhez képest. A legnépszerűbb árucsoportot továbbra is a ruházati cikkek jelentik a hamis termékek vásárlása során, ugyanakkor az alacsonyabb ár már egyre kevésbé jelent motiváló tényezőt, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából.

SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. szeptember 24. EUIPO: közel félmilliárd hamisított árut foglaltak le az uniós hatóságok 2013-2017 között

2019. szeptember 27.

• a becsült kár csaknem 12 milliárd eurót tesz ki Leginkább ruházati kiegészítőkből, játékokból, rögzített CD-k/DVD-kből és cigarettákból áll az Európai Unió határain lefoglalt árucikkek többsége, ugyanakkor a termékek összértékének mintegy 70-85%-át a nemzeti piacokon belüli lefoglalások teszik ki, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.