Továbbra is vonzó a hamisítvány a magyar fiatalok egy részének

2022. június 9.

A magyar fiatalok egy része továbbra is vásárol hamis terméket és hozzáfér jogsértő tartalmakhoz: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által végzett kutatásban a megkérdezett 15 és 24 év közötti magyarok – az uniós átlaghoz hasonlóan – 37 százalékban vásároltak szándékosan hamisítványt.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2022. június 8-án tette közzé új felmérését, amely a fiatalok szellemi tulajdonjogok megsértésével kapcsolatos magatartását vizsgálja (hasonló kutatás már készült 2016-ban és 2019-ben is). A 2022 februárjában, összesen 22021, 15-24 év közötti, 27 uniós tagállamban élő fiatal körében elvégzett kvantitatív elemzés a szellemitulajdon-jog megsértésének két oldalát mutatja be: kiderül belőle, melyek az aktuális trendek a hamisított áruk vásárlása terén a fiatalok körében, illetve az is, hogy milyen jogsértő tartalmakat fogyasztanak. A megkérdezett fiatalok több mint fele (52 százalékuk) az elmúlt év során szándékosan vagy véletlenül vásárolt online legalább egy hamis terméket, egyharmaduk (33 százalékuk) pedig hozzájutott illegális tartalomhoz az interneten.

A világjárvány ezen a területen is éreztette hatását: az új felmérés megerősítette, hogy a fiatalok 37 százaléka vásárolt szándékosan egy vagy több hamis terméket, ami jelentős növekedés a korábbi eredményekhez képest (2019-ben ez 14 százalék volt). Ez az adat azonban országonként is jelentős eltérést mutat: Görögországban a legmagasabb az arány (62 százalék), Csehországban a legalacsonyabb (24 százalék), Magyarország pedig ezen a téren az átlagot képviseli (37 százalék). Ugyanakkor például Belgiumban (43 százalék), Dániában (39 százalék), Finnországban (44 százalék), Németországban (39 százalék), Hollandiában (41 százalék) átlag felett vásároltak a fiatalok hamisítványokat.

A fiatalok szándékosan vásárolt hamisított termékei leginkább a ruhák és kiegészítők (17 százalék), a lábbelik (14 százalék), az elektronikai eszközök (13 százalék), valamint a higiéniai, kozmetikai, testápolási termékek és a parfümök (12 százalék).

Sokszor előfordul, hogy a fiatalokat félrevezetik, emiatt vásárolnak hamisítványt: a hamis termékek nem szándékos vásárlása a

SAJTÓKÖZLEMÉNY SAJTÓKÖZLEMÉNY — A hazai Z-generáció is csatlakozhat a hamisítás elleni fellépéshez

2022. június 8.

Magyarországon leginkább a fiatalabb korosztály vásárol hamisítványokat a Tárki 2021-es, reprezentatív kutatása szerint. A 15 és 24 év közötti európai fiataloknak pedig több mint fele (52 százalék) nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évben legalább egy hamisított terméket vásárolt – szándékosan vagy véletlenül – az interneten, egyharmaduk (33 százalék) pedig azt is megosztotta, hogy illegális forrásból jutott digitális tartalomhoz. A helyzetre reagálva a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) a Hamisítás Elleni Világnap alkalmából „Az eredeti az igazi!” kreatív pályázat keretében vonja be a 16-25 éves középiskolásokat és egyetemistákat az illegális forrásból származó termékek elleni küzdelembe.

Sem az iskolai végzettség, sem a vevők neme nincs hatással a hamisítványok vásárlására, azonban a kor és a lakóhely már számít. A járvány után készült felmérés megerősítette, hogy a fiatalok 37 százaléka szándékosan vásárolt egy vagy több hamisított terméket, ami jelentős növekedés a korábbi eredményekhez képest (14 százalék). Magyarországon a fiatalok 37 százaléka szándékosan vásárolt hamis terméket, 17 százalékuk pedig tudatosan jutott jogsértő, „kalóz” tartalmakhoz – emeli ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának idei felmérése.

Pedig az eredeti termékek vásárlása biztonságos, értékálló és garanciális, miközben támogatja a magyar gazdaságot és csökkenti a szervezett bűnözést. Ezt erősíti meg a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI 2021-es kutatása is, amelynek alapján a magyar lakosság jelentős többsége (64 százaléka) szerint hosszabb távon jobban megéri eredeti árucikkeket vásárolni, mint hamisat. Ennek ellenére szinte minden hatodik ember (15 százalék) beszerzett valamilyen hamisított terméket, ezek közül a legnépszerűbbek a márkás ruhák (17 százalék), az illatszerek (6 százalék), az illegálisan letöltött programok (6 százalék) és gyógyszerek (2 százalék). A tanulmány adatai alapján azonban optimizmusra ad okot, hogy a tipikusan márkahű és eredetiségpárti vevők többségét is a fiatalok adják (58 százalék).

A

SAJTÓKÖZLEMÉNY Kerüld el a balesetet, vásárolj eredeti biciklit! – A vizsgált hamis termékek 97 százaléka balesetveszélyes

2022. május 3.

Magyarországon a lakosság több mint kétharmada kerékpározik, túlnyomó többségük saját biciklivel jár. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) tanulmánya szerint a 2010–2017 közötti időszakban történt 191 hamis termék bejelentést vizsgáló elemzés alapján a vizsgált hamis termékek 97 százaléka súlyos baleseti kockázatot rejt. A Giro d’Italia verseny apropóján a hamis kerékpárok és alkatrészek veszélyeire és az eredeti termékek fontosságára hívja fel a figyelmet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az erről szóló kampányban.

A hamis termékek az élet minden területén jelen vannak, legyen szó ruházati cikkekről, illatszerekről, járműalkatrészekről vagy éppen kerékpárokról. Egy márkás bicikli költséges befektetés, ezzel szemben egy hamisítvány olcsó megoldásnak tűnhet. Aki feltűnően alacsony árú alternatívát keres, könnyen belefuthat egy hamis termékbe.

„Ha biztosra szeretnénk menni, forduljunk a hivatalos márkakereskedőkhöz. A legtöbb cég esetében a forgalmazó partnerek fel vannak sorolva a márka hivatalos weboldalán. Ha pedig online vásárolnánk, érdemes megnézni a honlap impresszum adatait, minél kevesebb az információ arról, hogy ki működteti az oldalt, annál gyanúsabb. Ha kizárólag e-mail címet és postafiókot találunk, akkor érdemesebb egy másik oldalt keresni. Az ilyen esetekben ugyanis nem csak a vásárló jár rosszul a silány minőség miatt, hanem sérül a védjegy tulajdonosának hírneve és gazdasági kárt is szenved” – javasolja Dr. Fulajtár Zsófia ügyvéd, a HENT jogérvényesítési munkacsoportjának vezetője.

A silány minőségű, hamis termékek könnyen tönkremennek, így végeredményben jóval költségesebbek, mint az értékálló eredetiek. A hamis biciklik és alkatrészek ráadásul komoly bajt okozhatnak: könnyen válhatunk balesetek részeseivé miattuk. „Az elmúlt három évben közel 3 ezer kerékpáros baleset történt országszerte. Bár a hamisítványokat gyakran nem könnyű felismerni, az ilyen esetek megelőzéséhez

KAMPÁNY A BIZTONSÁGOS KERÉKPÁRHASZNÁLATÉRT Hajts az eredetire!

2022. május 3.

A Giro d’Italia nemzetközi kerékpáros körverseny magyarországi, május 6-i indulásának apropóján  a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal és az Országos Rendőr-főkapitánysággal közösen elindítottuk a Hajts az eredetire! című kampányunkat, amellyel szeretnénk felhívni a figyelmet az eredeti biciklik és alkatrészek vásárlásának előnyeire és a hamis termékek hátrányaira és veszélyeire, ezzel is ösztönzöve a minőségi termékek használatát.

„Ha biztosra szeretnénk menni, forduljunk a hivatalos márkakereskedőkhöz. A legtöbb cég esetében a forgalmazó partnerek fel vannak sorolva a márka hivatalos weboldalán. Ha pedig online vásárolnánk, érdemes megnézni a honlap impresszum adatait, minél kevesebb az információ arról, hogy ki működteti az oldalt annál gyanúsabb. Ha kizárólag email címet és postafiókot találunk akkor érdemesebb egy másik oldalt keresni. Az ilyen esetekben ugyanis nem csak a vásárló jár rosszul a silány minőség miatt, hanem a védjegy tulajdonosának sérül a hírneve és gazdasági kárt is szenved.” – Dr. Fulajtár Zsófia ügyvéd, a HENT jogérvényesítési munkacsoport vezetője.

Európai átlagban 2010 és 2017 között piacra került, hamisított termékek 16%-a okozott balesetveszélyt mechanikai hiba miatt.

„Az elmúlt  három évben közel 3000 kerékpáros baleset történt országszerte. Bár a hamisítványokat gyakran nem könnyű felismerni, az ilyen esetek megelőzéséhez hozzátartozik a minőségi termékválasztás.” – Gál Kristóf, r. alezredes.

2019 és 2021 között évente közel 3000 kerékpáros baleset történt országszerte, amelyek közül évente átlagosan 29 halálos kimenetelű volt. A balesetek száma az elmúlt három évben szerencsére folyamatosan csökken.

Legyen az illatszer, ruházati cikk, gyerekjáték, gépjármű- vagy kerékpáralkatrész, ma már gyakorlatilag mindent hamisítanak. Az utánzatok jellemzően olcsón, az eredeti termék árának töredékéért megvásárolhatók, viszont ugyanazt

SAJTÓKÖZLEMÉNY Hamisított márkás ruhát, parfümöt és illegális szoftvert vásárolnak leginkább a magyarok

2021. november 10.

Idén is a márkás ruházat, az illatszer és az illegális számítógépes programok a legkelendőbb hamisított termékek Magyarországon – mutat rá a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. friss, reprezentatív kutatása. A magyarok többsége szerint hosszabb távon megéri eredeti árucikkeket vásárolni, ennek ellenére szinte minden hatodik ember beszerzett valamilyen holmit nem megbízható forrásból.   

Az idei felmérés eredményei az elmúlt évekhez hasonlóan alakultak. A hazai fogyasztók közel kétharmada (64 százalék) véli úgy, hogy idővel megtérül, ha eredeti terméket választ a hamisítvány helyett. A kutatásban megkérdezettek többsége (59 százalék) ugyancsak egyetért azzal, hogy a hamisítás miatt nem csak komoly bevételtől esik el az állam, miközben a bűnszervezetek gazdagodnak (58 százalék), de az ilyen termékek veszélyesek is lehetnek az egészségre (64 százalék). A válaszadók közel fele (45 százalék) emellett attól is tart, hogy a hamisítás következtében munkahelyek szűnnek meg.

„A termékhamistás évente akár 300 milliárd forint körüli kárt okozhat a hazai gazdaságnak. Az illegális forrásból beszerzett árucikkek, például ételek, italok vagy gyógyszerek akár veszélyt is jelenthetnek az egészségre. A világjárvány következtében a lakosság megengedőbbé vált a hamisítványokkal szemben, pedig az eredeti termékek vásárlása biztonságos, értékálló és garanciális, miközben támogatja a magyar gazdaságot és csökkenti a szervezett bűnözést. A vállalkozásoknak azt javaslom, mindenképpen szerezzenek védjegy- vagy bármilyen egyéb oltalmat termékeikre, ezáltal sokkal hatékonyabban tudnak fellépni a hamisítók ellen” – hangsúlyozta Pomázi Gyula, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

A magyarok 58 százaléka szerint a hamis termék nem olyan jó minőségű, mint az eredeti, mégis a lakosság 15 százaléka vásárolt idén hamisítványt, elsősorban (72 százalék) az alacsonyabb ár miatt. A korábbi évekhez hasonlóan a legnépszerűbbek a hamisított márkás ruházati termékek (16 százalék) és az illatszerek (6 százalék), emellett gyakran töltöttek le a fogyasztók

Hamarosan becsengetnek!

2021. augusztus 17.

Szülőként gyakran szembesülünk iskolakezdés előtt azzal, hogy a gyerekeink mindent kinőttek a nyáron és elég gyorsan ráébredünk arra is, hogy nem olcsó dolog az iskolakezdés. Ilyenkor nagy kísértést jelenthetnek az olcsóbbnak tűnő hamisítványok, amelyek azonban hosszú távon drágábbak lehetnek, hiszen rosszabb minőségűek, előbb tönkre mehetnek, nem beszélve arról,  hogy az egészséget is károsíthatják a nem megfelelő alapanyagokból készült ruhák, cipők.

Mire figyeljünk, hogy megelőzzük a kellemetlen meglepetéseket?

  • Az első fontos körülmény a termék ára, hiszen a hamis termékek általában jóval olcsóbbak, mint az eredeti márkás termékek.
  • Az árusítási hely is árulkodó lehet, eredeti termékeket ritkán árulnak félreeső helyen lévő, rossz állapotú raktárakban, piacokon, utcai árusok vagy házaló kereskedők.
  • megmunkálás, kivitelezés látható minőségi problémái (pl. elmosódott feliratok, az ismerttől eltérő színárnyalatok használata, helyesírási hibák, címkék, doboz, csomagolás, azonosítók hiányosságai, érezhetően rossz minőségű alapanyag, a varratok, minta hibái) is segítenek annak eldöntésében, hogy valóban eredeti termékkel vagy csak annak silány, illetve olykor „nem is olyan rossz” utánzatával van dolgunk.
  • Vigyázzunk akkor is, ha a csomagoláson ugyan szerepel a szükséges logó, védjegy, azonban a terméken magán már nem, vagy ha a terméket úgy árusítják, hogy hiányzik az eredeti csomagolása.
  • Valamely szokásos tartozék, pl. magyar nyelvű használati útmutató, jótállási jegy hiánya is gyanúra okot adó jel, hasonlóan ahhoz, ha nem tüntetik fel a gyártási helyet vagy származási országot, vagy a kapcsolattartási adatokat (gyártó vagy forgalmazó).

Fontos! Fogyasztóként és szülőként legyünk tudatában annak, hogy minden egyes hamis termék megvásárlásával illegális tevékenységet támogatunk, valamint akár saját és gyermekeink egészségét, biztonságát is veszélyeztetjük!

Még tart a nyár, előttünk egy hosszú hétvége!

2021. augusztus 16.

Az augusztus 20-i ünnepi forgatagban hajlamosak vagyunk megfeledkezni a megfelelő fényvédelemről, pedig még a nyár végén is veszélyt jelenthetnek az erős fénysugarak. Gondoskodni kell a megfelelő fényvédelemről mind a szemünk, mind a bőrünk számára.

Sajnos a napszemüveget, mint sok minden mást, hamisíthatják, ami jelentős mértékben károsíthatja a szemünket, mivel a hamis napszemüvegek esetében lespórolják azokat az anyagokat, amelyek a védelmet biztosítják. Mire figyeljünk, hogy elkerüljük a hamisítványokat?

Az eredeti napszemüvegeken ott a „CE” és az „UV 400” megjelölés, ami biztosíték a megfelelő minőségre. Miután maga a jelzés is hamisítható, ezért figyeljünk a többi jelre is – ezeket kötöttük most csokorba segítségül:

  • a márkás napszemüvegek minőségi anyagból készülnek, ennek meg is van az ára. Ha túl olcsón kínálják, emellett látható hibákkal (foltos lencse, eldolgozatlan keret, bőrt sértő élek) fogjunk gyanút!
  • a jó napszemüveg kiváló minőségű anyagokból készül, amelyeknek súlya van. Ha túl könnyű, letéve nem stabil, elképzelhető, hogy hamisítvánnyal van dolgunk. Ugyanez vonatkozik az orrpárnákra is: ha jól ül a szemüveg az orrunkon, kényelmes, nem csúszik le, kezdhetünk megnyugodni, hogy eredeti termékkel van dolgunk.
  • figyeljünk a logóra! A márkajelzésnek a szemüveg szárán tisztán kell látszania, ha elmosódott, nem megfelelően rögzített vagy a legkisebb mértékben is eltér az eredeti megjelöléstől, ne vegyük meg a szemüveget. Ugyanilyen árulkodó lehet a modellszám és az egyéb jelzések (pl CE, származási hely). Ha ezek a feliratok rosszak, nem kivehetőek, vagy nincsenek is, a termék nagy valószínűséggel hamis.
  • fontos árulkodó jel lehet a csomagolás is. Ha sérült, rossz minőségű, vagy helyesírási hibákat tartalmaz, akkor nem eredeti árut tartunk a kezünkben.

A leírtakon túl ügyeljünk arra, hol és mennyiért vásárolunk napszemüveget. Érdemes igazolt kereskedőktől, ellenőrzött online forrásból beszerezni, és ne dőljünk be a túl olcsó árnak, hiszen a szemünk fényéről van szó!

SAJTÓKÖZLEMÉNY Hamisítványokat is árultak az Eb-n

2021. augusztus 2.

A 2021-es labdarúgó-Európa-bajnokságon Budapest négy mérkőzésnek adott otthont, ahol a játékosok és a szurkolók mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei sem tétlenkedtek. A meccsek alatt a Puskás Aréna és a hivatalos szurkolói zóna környékén a társhatóságok támogatásával foglaltak le hamis termékeket és adózatlan cigarettát.

A NAV a négy mérkőzésnap biztosítása mellett az ellenőrzések országos kiterjesztésén és a nemzetközi postaforgalom kontrollálásán is dolgozott. A pénzügyőrök a Rendőrséggel, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testülettel (HENT), az érintett közterület-felügyeletekkel és a márkavédelmi képviselőkkel alkottak egy csapatot a szabálytalanságok kiszűrésére. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) magyarországi márkavédelmi képviselői a HENT közreműködésével oktatást tartottak a védett árukról, ami segítette a hamisítványok azonosítását.

A hazai mérkőzésnapokon a stadionba csaknem 60 ezren, a hivatalos szurkolói zónába több, mint 250 ezren látogattak el az EB ideje alatt. A Puskás Aréna környékén és a Városligeti Műjégpályán kialakított szurkolói zóna ellenőrzésekor több mint félmillió forint értékű hamis szurkolói sálat, pólót, szájmaszkot és adózatlan cigarettát foglaltak le. Míg az első három meccsnapon jövedéki és iparjogvédelmi jogok megsértése miatt kellett intézkedniük a pénzügyőröknek, addig az utolsó napon erre nem volt szükség, mert a folyamatos és aktív jelenlétnek köszönhetően visszavonultak az illegális árusok. 

„A labdarúgó-EB rámutatott arra, hogy a sportszeripart is sújtó hamisítás mindenkit érint: a termékeiket jogszerűen előállító gyártókat, az európai uniós tagállamokat, de a hamis sporteszközök súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek a gyanútlan vásárlókra is” – figyelmeztet Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke, a HENT elnökhelyettese. Kiemelte továbbá, hogy egészségünk megóvása, a jogszerűen működő vállalkozások és a gazdaság védelme érdekében különösen fontos, hogy sportszereket kizárólag ellenőrzött forrásból vásároljunk.

Az UEFA munkatársai, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség képviselői is elismerték a pénzügyőrök munkáját, amivel sikerült megelőzni a jogsértések jelentős részét.

SAJTÓKÖZLEMÉNY 35 milliót is érhet, ha a fiatalok tudatosabban vásárolnak

2021. május 25.

Iskolák, állami vagy magán szervezetek akár 35 millió forintot is nyerhetnek az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által meghirdetett szemléletformáló pályázattal, amelynek célja, hogy a szellemi tulajdon fontossága mellett, a hamisítás által okozott károkra is felhívják a figyelmet. Az összesen 1 millió euró (több mint 350 millió forint) összértékű pályázatra állami vagy magánszervezetek jelentkezését várják június 8-ig.

A pályázat célja, hogy a kreativitást, az innovációt és a vállalkozói szemléletet kihasználva erősítse a szellemi tulajdon értékével kapcsolatos ismereteket. A pályázat legfőképpen a fiatalabb korosztály, így kiemelten a 15 és 24 év közöttiek, valamint a jelenlegi vagy jövőbeni tanárok és tudományos szakértőket célozza. Az EUIPO ezzel hosszú távon azt szeretné elérni, hogy a fiatal generációk tudatosabban vásároljanak és csökkenjen a hamisítás, valamint a „kalózkodás” népszerűsége is.

A 2021-es felhívás két altémára oszlik, amelyek célcsoportok szerint különülnek el egymástól: az első terület a közoktatásban résztvevő diákok (6-18 évesek) és tanárok szemléletformálására koncentrál, míg a második a fiatal fogyasztókat célozza meg. A pályázók között összesen 1 millió eurót osztanak szét. Az első kategóriapályázói 20-60 ezer eurós, a másodiké pedig 40-100 eurós költségkerettel számolhatnak.

„Sokan nincsenek tisztában a hamisítás okozta károkkal, pedig fontos lenne tudatosítani a vásárlókban, hogy a cégeknek és az országoknak okozott gazdasági kár mellett sajnos az emberi egészségre, valamint az élővilágra nézve is végzetesek lehetnek a nem ellenőrzött forrásból származó termékek. A változás érdekében már a legkisebbeknél érdemes elkezdeni a szemléletformálást” – emeli ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese. „Ezért is bátorítok minden kreatív szervezetet, hogy munkájával segítse tudatosságnövelő tevékenységünket, és vegyen részt az EUIPO pályázatán” – tette hozzá. 

Az EUIPO egy korábbi kutatásából kiderül, hogy az uniós tagállamok évente akár 15 milliárd eurót veszíthetnek a hamisításból eredő bűncselekmények következtében, az

SAJTÓKÖZLEMÉNY Tengeren érkezik a legtöbb hamis áru

2021. március 29.

A hamis áruk szállításának az egyik legfőbb csatornája a konténeres tengeri fuvarozás: 2014 és 2016 között így szállították a lefoglalt hamisított áruk összértékének 56 százalékát. A hajóval szállított konténerek több mint fele Németországon, Hollandián és az Egyesült Királyságon keresztül jutott be az unióba 2016-ban – derül ki a friss uniós tanulmányokból. Ezen javíthat, ha az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen nevű szervezet (EMPACT) a 2021-2025-ös szakpolitikai ciklusában prioritásként ismeri el a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményeket.

2016-ban mintegy 121 milliárd eurónyi hamis termék áramlott az EU-ba, ami a teljes import 6,8 százaléka. Ez 83 milliárd euró veszteséget okozott az európai cégeknek, 15 milliárd eurónyit az EU-államoknak és 610 ezer munkahely megszűnését eredményezte – hozta nyilvánosságra friss tanulmányában az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

A kutatás szerint 2014 és 2016 között a legtöbb hamisított és kalózterméket postai csomagokban foglalták le (57 százalék), azonban az érték alapján egyértelműen a konténerszállító hajóval érkező hamisítványok dominálnak, ez az összérték mintegy 56 százaléka. Mivel a tengeri konténeres szállítás nagy előnye, hogy olcsón és hatékonyan képes kiszolgálni a kereskedelmet, nem meglepő, hogy a nemzetközi áruforgalom több mint 80 százalékát így bonyolítják.

A lefoglalt kozmetikai és szépségipari termékek, lábbelik, élelmiszerek, játékok és bőráruk összértékének több mint 50 százalékát tengeren szállították, ahogyan a lefoglalt elektronikai termékek 49 százalékát is. A tavalyi évben nem meglepő módon a gyógyszeripari hamisítványok száma is megugrott.

A jelentősen növekvő globális kereskedelem egyre nagyobb terhet ró a vámhatóságokra. Míg a röntgen- vagy gammasugár-vizsgálattal a kábítószerek és fegyverek szállítása felderíthető, a hamisított vagy illegális forrásból származó áru kiszűrésében nem hatékony. Ezek felderítése fizikai jelenlétet igényel, azonban a konténereknek csak kevesebb mint 2 százalékát ellenőrzik így.

„A koronavírus járvány fokozta a problémát: a bűnözői hálózatok nagyon