SAJTÓKÖZLEMÉNY Egyre több veszélyes hamisítványt értékesítenek online

2022. március 22.

Az Európai Unióba érkező, lefoglalt hamis termékek háromötöde online értékesítésből származik – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) legfrissebb tanulmányából. A leggyakrabban hamisított, veszélyesnek is minősülő árucikkek között a leggyakoribbak a parfümök, a kozmetikumok, a ruházati cikkek, a játékok, a gépjármű-alkatrészek és a gyógyszerek.

A hamisított termékek – természetüknél fogva – számos negatív következménnyel járnak. Az EUIPO és az OECD márciusban kiadott, globális piacot 2017-2019 között vizsgáló jelentése szerint a hamisítványok nemcsak gazdasági károkat okoznak, munkahelyek elvesztéséhez vezetnek, hanem komoly kockázatot is jelentenek a fogyasztók számára. Ide sorolhatók az egészségügyi kockázatok (például a hamisított gyógyszerek és élelmiszerek), a biztonsági kockázatok (például a hamisított gépjármű-alkatrészek és akkumulátorok), illetve a környezeti kockázatok (például hamisított vegyszerek és növényvédő szerek).

A tanulmány a vámhatósági lefoglalásokból származó és egyéb jogérvényesítési adatokat elemzi, és azt vizsgálja meg, hogyan jutnak el a veszélyes hamisítványok a fogyasztókhoz. Az unióba behozni kívánt veszélyes termékek esetében az összes lefoglalás 60 százalékát az online értékesített áruk tették ki. Ezek közül a leggyakrabban lefoglalt termékek a kozmetikumok voltak (46 százalék), ezen kívül jelentős még a ruházati cikkek (18 százalék), a játékszerek és társasjátékok (17 százalék), valamint a gépjármű-alkatrészek (8 százalék) mennyisége is.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese a tanulmány kapcsán kiemelte, csakis uniós szintű összefogással lehet a hamisított termékek Európába áramlását megfékezni. „Sajnos Magyarország is kiveszi részét a hamis termékek beszerzéséből. Az elemzésből például kiderül, hogy hazánk az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság után a harmadik legnépszerűbb célország a Kínából érkező, lefoglalt hamis parfümök és kozmetikumok esetében” – mondta Pomázi Gyula.

A legtöbb veszélyes hamisítvány Kínából (az összes vámhatósági lefoglalások 55 százaléka), illetve Hongkongból (19 százalék) származott, ezek együttesen a

“Anya, mi van, már megint a NAV?!”

2021. június 14.

Volt olyan Magyar Közlöny, amit ő írt tele, jogászok közt mégis gyógyszerész, a gyógyszerészek között pedig jogász. Az adóhatóság sokszor éjszaka csörgeti fel szakértések miatt, kevesen tettek olyan sokat a hamis gyógyszerek ellen, mint ő. Dr. Ilku Líviával, a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetőjével beszélgetett a HáziPatika riportere.

HáziPatika.com: Egészségügyis családból származik, édesapja mentős, édesanyja bölcsődében volt gondozó. Ez mennyire volt hatással a pályaválasztására?

Dr. Ilku Lívia: Abszolút determinált ez. Apukám a záhonyi rendelőintézetben dolgozott, oda az iskola után úgy mentem, mintha haza mennék, az egészségügy hamar a természetes közegem lett. Viszont teljesen más beállítottságú voltam, főleg az irodalmat szerettem. Egészségügyi szakközépbe csak azért jelentkeztem, mert anyukám ragaszkodott hozzá, onnantól viszont egyenes volt az utam: mivel leginkább szakmai tárgyakat tanultunk, esélyem sem lett volna arra, hogy más területen menjek tovább. Olyan jónak nem tartottam magam, hogy orvos legyek, azt gondoltam, oda nem vennének fel. Emiatt maradt a gyógyszerészet, oda jelentkeztem. Közben tervezgettem, hogy ha nem vesznek fel, akkor majd dolgozom egy évig, és bepótolom azokat a lemaradásokat, amik ahhoz kellenek, hogy irodalomtanár lehessek. De felvettek.

HáziPatika.com: Szerencséjére, vagy szerencsétlenségére?

I. L.: Így utólag már azt gondolom, hogy szerencsémre. Akkor nem így láttam, de kötelességtudó vagyok: felvettek, hát akkor elvégzem! De nehéz volt, mert középiskolában kevés kémiát és biológiát tanultunk, inkább a szakmai tárgyak, az ápolástan, az anatómia és az élettan, a belgyógyászat volt hangsúlyos. Emiatt nekem az egyetem első éve kemény volt, hiányzott az alaptudás. Volt egy tanárom, aki minden órán elmondta: Lívia, meg fogsz bukni. És érdekes, mert most együtt dolgozom vele a Richternél, és ő erre a dologra – ami nekem meghatározó élmény volt – egyáltalán nem emlékszik. De kémiából tényleg gyenge voltam, szóval jogos, amit mondott. Csak aztán nagyon belehúztam, az egyetem végére

Munkacsoport 2021 évi tervek – Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport (dr. Ilku Lívia munkacsoport vezető)

2021. április 28.

Fotó: HENT

2021-ben az egyik legfontosabb feladat a nemzetközi akciókban való részvétel koordinálása és szakértői támogatása, a részt vevő hatóságok munkájának az összehangolása és az eredmények lakossági kommunikációja.

Szakmai edukációs szinten a legkiemelkedőbb esemény számomra a jogérvényesítés konferencia, ahol ebben az évben a gyógyszerek mellett fókuszt kapnak az orvostechnikai eszközök is, a NAV, a Rendőrség, a gyógyszerügyi hatóság, reményeink szerint az ügyészség és a bíróság részvételével.

Tudományos szinten óriási fejleménynek tekintem, hogy Dr. Kármán Gabriella vezetésével az Országos Kriminológiai Intézetben 2020-ban indult kutatás – melynek fő feladata a gyógyszerhamisítás, illetve az egészségügyi termékek hamisítása miatt indult büntetőügyek vizsgálata – be tud fejeződni a mintegy 800, a témában indult nyomozás részletes vizsgálatával, kiértékelésével.  A kutatás eredményei várhatóan hozzájárulnak majd a jogalkalmazás megismeréséhez és az esetleges problémák együttes kezeléséhez.

Nagy rendőrségi hamis gyógyszer fogás

2021. március 31.

Egy illegális kémiai laborban és további deponálóhelyeken a nyomozók közel tízmillió darab nyugtatót, valamint 8 tonna vegyszert foglaltak le, melyek feketepiaci értéke több mint 6,3 milliárd forint.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály Kábítószer Bűnözés Elleni Osztálya bűnszervezetben elkövetett gyógyszerhamisítás bűntett megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást az 51 éves budajenői L. László, valamint öt társa – köztük egy 48 éves debreceni vegyész és egy szír férfi – ellen.

A gyógyszerhamisító bűnszervezet nemzetközi bűnügyi információcsere nyomán került a magyar nyomozók látókörébe. Kiderült ugyanis, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt egyfajta hamis nyugtatógyógyszerek lefoglalása a skandináv országokban. A külföldi hatóságok által lefoglalt tabletták hazánkhoz voltak köthetők: a rajtuk lévő magyar címke, valamint az elfogott futárok származása is ezt támasztotta alá. Így a KR NNI Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály Kábítószer Bűnözés Elleni Osztály munkatársai a gyors és hatékony felderítés érdekében felvették a kapcsolatot külföldi kollégáikkal, és az ügyészségek bevonásával és vezetésével közös nyomozó csoportot hoztak létre.

A konstruktív együttműködésnek köszönhetően a nyomozók megállapították, hogy a bűnbanda tavaly augusztus óta egy zsámbéki illegális laborban állította elő az illegális nyugtatószereket, majd azt tabletta formájában legyártva Norvégiába csempészte, és ott értékesítette. Tevékenységüket konspirált módon, erre alkalmas applikációk segítségével folytatták. A nyomozás adatai szerint egy dobozt – melyben száz tabletta volt – 4,5-5,5 euroért árultak.

A szervezet vezetője az 51 éves budajenői L. Lajos volt: a hamis gyógyszerek gyártásához és csomagolásához szükséges alapanyagokat ő szerezte be, és az elkészült termékek raktározását és értékesítését is ő koordinálta. A tablettákat, utasításának megfelelően gyártotta le a 48 éves debreceni vegyész. A csapat többi tagja a külföldre csempészésében vett részt: a kamionsofőrök beszervezésében, illetve a tabletták rakományba rejtésében, és a vevőkkel való kapcsolattartásban.

A nyomozók 2021. március 24-én összehangolt akció keretében fogták

SAJTÓKÖZLEMÉNY Tengeren érkezik a legtöbb hamis áru

2021. március 29.

A hamis áruk szállításának az egyik legfőbb csatornája a konténeres tengeri fuvarozás: 2014 és 2016 között így szállították a lefoglalt hamisított áruk összértékének 56 százalékát. A hajóval szállított konténerek több mint fele Németországon, Hollandián és az Egyesült Királyságon keresztül jutott be az unióba 2016-ban – derül ki a friss uniós tanulmányokból. Ezen javíthat, ha az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen nevű szervezet (EMPACT) a 2021-2025-ös szakpolitikai ciklusában prioritásként ismeri el a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményeket.

2016-ban mintegy 121 milliárd eurónyi hamis termék áramlott az EU-ba, ami a teljes import 6,8 százaléka. Ez 83 milliárd euró veszteséget okozott az európai cégeknek, 15 milliárd eurónyit az EU-államoknak és 610 ezer munkahely megszűnését eredményezte – hozta nyilvánosságra friss tanulmányában az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

A kutatás szerint 2014 és 2016 között a legtöbb hamisított és kalózterméket postai csomagokban foglalták le (57 százalék), azonban az érték alapján egyértelműen a konténerszállító hajóval érkező hamisítványok dominálnak, ez az összérték mintegy 56 százaléka. Mivel a tengeri konténeres szállítás nagy előnye, hogy olcsón és hatékonyan képes kiszolgálni a kereskedelmet, nem meglepő, hogy a nemzetközi áruforgalom több mint 80 százalékát így bonyolítják.

A lefoglalt kozmetikai és szépségipari termékek, lábbelik, élelmiszerek, játékok és bőráruk összértékének több mint 50 százalékát tengeren szállították, ahogyan a lefoglalt elektronikai termékek 49 százalékát is. A tavalyi évben nem meglepő módon a gyógyszeripari hamisítványok száma is megugrott.

A jelentősen növekvő globális kereskedelem egyre nagyobb terhet ró a vámhatóságokra. Míg a röntgen- vagy gammasugár-vizsgálattal a kábítószerek és fegyverek szállítása felderíthető, a hamisított vagy illegális forrásból származó áru kiszűrésében nem hatékony. Ezek felderítése fizikai jelenlétet igényel, azonban a konténereknek csak kevesebb mint 2 százalékát ellenőrzik így.

„A koronavírus járvány fokozta a problémát: a bűnözői hálózatok nagyon

A Gyógyszerészeti Intézet és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület közös tudományos-szakmai továbbképző programot szervez feburár 2-án

2021. január 20.

A gyógyszer- és betegbiztonság XXI. századi kihívása: Online gyógyszerforgalmazás és hamisított gyógyszerek kockázatainak csökkentése címen szervezett szakmai továbbképzési programot a PTE GYTK Gyógyszerészeti Intézete és a HENT február 2-ára.

Helyszín: Online; járványügyi helyzettől függően akár hibrid (párhuzamos személyes jelenléti) formában is

(a PTE GYTK előadótermében: 7624 Pécs, Rókus u 2.)

Időpont: 2021. február 2. (kedd) 14:00-17:30

A rendezvény a PTE GYTK Gyógyszerészeti Intézet és a HENT közös szervezésében, az EFOP-3.6.1-16-2016-00004 Átfogó fejlesztések a Pécsi Tudományegyetemen az intelligens szakosodás megvalósítása érdekében című pályázat támogatásával valósul meg.

Az előadásokra várjuk a GYOFTEX továbbképzési adminisztrációs felületen regisztrált gyógyszerész kollégákat, társkarok és társegyetemek munkatársait és hallgatóit, akik kutatói szeminárium formájában vesznek részt az eseményen, valamint a hatóságok és társszakmák munkatársait.

Időpont Előadó Előadás munkacíme
14:00-14:30 Dr. Botz Lajos A globalizáció hatása a gyógyszerbiztonságra
14:30-15:00 Dr. Ilku Lívia Hamisítás elleni lépések hazánkban és az Európai Unióban
15:10-15:40 Dr. Vida Róbert Betegbiztonsági kockázatértékelési metodika fejlesztése az internetes gyógyszerforgalmazás vizsgálatára
15:40-16:10 Dr. Iványi Péter Internetes gyógyszertári hálózatok feltérképezésének és értékelésének új lehetőségei
16:10-16:40 Dr. Feldmann Ádám A gépi tanulás módszerének alkalmazása a szilárd gyógyszerkészítmények felismerésében: egy új eszköz a hamis gyógyszerkészítmények elleni küzdelemben
16:40-17:10 Dr. Fittler András Az internetes gyógyszerforgalmazás és gyógyszerhamisítás aktuális kihívása: COVID-19 pandémia hatása az illegális online forgalmazási térre

Csak GYOFTEX regisztráltak részére:

17:20-17.30    Dr. Fittler András    Zárszó
(Online tesztírás a továbbképzési program résztvevői számára a MS Teams felületen)

A tudományos-szakmai továbbképző programon a részvétel ingyenes.

Maximális résztvevői létszám: 200 fő; Kreditpontok száma: 8 továbbképzési pont

SAJTÓKÖZLEMÉNY STOP akció: több millió hamis maszkot és Covid-tesztet foglaltak le

2020. október 14.

A koronavírus-járvány következtében megjelenő hamis gyógyszerek, maszkok és egészségügyi eszközök kereskedelmének visszaszorítása érdekében indult a STOP nemzetközi akció. A Vám Világszervezet által vezetett akció során több mint 300 millió egységnyi silány minőségű, hamis gyógyszert, megközelítőleg 50 millió darab orvostechnikai eszközt, valamint körülbelül 2,8 millió liter ellenőrizetlen forrásból származó kézfertőtlenítő gélt foglaltak le.

A 2020. május 11. és július 12. között lezajlott nemzetközi STOP akciót a koronavírus-járvány következtében fellendülő illegális gyógyszer-, és orvostechnikai eszköz kereskedelem visszaszorítása érdekében a Vám Világszervezet (VVSZ) hívta életre, gyorsan reagálva a kialakult járványhelyzet kihívásaira és kockázataira. A VVSZ mellett számos nemzetközi szervezet: az INTERPOL, az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC), az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Europol, valamint a magánszektor szereplői – többek között a Novartis, a Servier, a Pfizer, a Sanofi illetve az UL – is részt vettek az akcióban.

A mindössze 63 napot lefedő akció folyamán, nemzetközi szinten közel kétezer (1683) rajtaütésre került sor, amelyek során több mint 300 millió egység illegális forrásból származó, esetenként lejárt szavatosságú gyógyszer, továbbá 47 millió darab hamisított orvosi felszerelés (maszkok, kesztyűk, COVID-19 tesztkészletek, hőmérők és védőruhák), valamint körülbelül 2,8 millió liter ellenőrizetlen forrásból származó kézfertőtlenítő gél került lefoglalásra.

A nemzetközi összefogás Magyarországon is komoly sikerrel zárult a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, illetve az Országos Rendőr-főkapitányság munkatársainak kitartó munkájának-, valamint a Hamisítás Ellen Nemzeti Testület (HENT) koordinációs és szakértői helytállásának köszönhetően.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az akció végrehajtása során közel 200 ezer járművet és 400 ezer személyt ellenőrzött, majd a szakhatósági döntések alapján több mint 3,5 millió darab különféle típusú árunak adott „STOP” jelzést. A lefoglalt vagy visszatartott termékek legnagyobb része hamis, nem megfelelő minőségű, engedély nélküli orvostechnikai eszköz, gyógyszer, fertőtlenítő folyadék és védőeszköz (leginkább maszk) volt.

Az egészségügyi

Már a vitaminokat is hamisítják

2020. április 3.

Folyamatosan nő a kereslet az étrend-kiegészítők iránt, így emelkedik az internetes vásárlások száma is a szektorban, amire már a hamisítók is felfigyeltek. A hamis, esetenként életveszélyes szerek visszaszorítása érdekében jött létre a Biztonságos Étrend-kiegészítő Program, amely a piacra kerülő termékek bevizsgálásával garantálni tudja, hogy a Programhoz csatlakozó patikák polcaira már csak az ellenőrzött, jó minőségű szerek kerüljenek ki.

Rádió riport dr. Ilku Lívia nyilatkozata a MISMED akció kapcsán

2020. január 24.

Hat szervezett bűnözői csoport felszámolása, 112 házkutatás, 48 őrizetbe vett személy és közel 35 millió egység lefoglalt gyógyszer - ez a mérlege a tavaly októberi nemzetközi razziának.