Az online megjelenést övező nagy várakozásnak megfelelően az alábbi linken digitálisan is elérhető és letölthető a kiadvány.
Műtárgyhamisítás magyar szemmel – Ocsút a búzától
A projekt digitális megvalósításához köszönjük az ARCANUM Adatbázis Kft. segítségét.
2011-ben valósággal sokkolta a New York-i szcénát, amikor egyik napról a másikra váratlanul bezárt a város talán legpatinásabb, több mint másfél évszázados múltra visszatekintő galériája, a Knoedler. Most egy egész estés dokumentumfilm mutatja be, mi áll a közvélemény számára teljesen váratlan lépés hátterében.
Hogy a képzőművészet sokak számára még ma is kicsit misztikus világának fejleményei egyre szélesebb rétegek érdeklődését keltik fel, sok más egyéb mellett az is mutatja, hogy mind több dokumentumfilm készül a témában és ezek forgalmazói egyre gyakrabban vélik kifizetődőnek a széles körű nemzetközi forgalmazást. Az utóbbi évtizedek eddigi legismertebb festményhamisítójának „pályáját” bemutató 2014-es német film, a Beltracchi – A hamisítás története a hazai mozikba is eljutott, és viszonylag nagy érdeklődést keltett az a The Price of Everything című, itthon Senki többet címmel forgalmazott, négy évvel későbbi amerikai dokumentumfilm is, ami azzal foglalkozott a szcéna számos közismert szereplőjét megszólaltatva, hogyan hat a társadalmi értékrendek változása a kortárs művészeti piacra és milyen törvényszerűségekre épül az árképzés, azaz hogyan lehet beárazni a beárazhatatlant. A legfrissebb mozi pedig a tavaly bemutatott, ugyancsak amerikai Made You Look: The True Story About Fake Art (magyar címén A vászon mögött), amit a Netflixen lehet megnézni. Ha a magyar címből nem is feltétlenül, de az eredetiből sejteni lehet, hogy a Beltracchi-ügyhöz hasonlóan ezúttal is egy rendkívüli méretű hamisítási botrányról van szó, ennek középpontjában azonban nem a hamisító áll – bár az ő kilétére is fény derül –, hanem egy galéria, ami a hamisítványokat forgalomba hozta. Ráadásul nem is akármilyen galéria, hanem a világ legfontosabb műkereskedelmi központjának egyik legrégebbi és legismertebb galériája, a Knoedler.
A történetnek, amiről még 2013-ban, azaz felgöngyölítésének időszakában az artportal is beszámolt, három fő- és számtalan mellékszereplője van. Az első számú főszereplő a galéria – volt – vezetője, Ann Freedman, akit, mivel nem ítéltek el, a
Könyvbemutató – Ocsút a búzától (fotó: HENT)
2020 elején mutattuk be a szakmai közönségnek a Műtárgyhamisítás magyar szemmel – Ocsút a búzától című kötetünket (az SZTNH – OKRI – Kieselbach Galéria közös kiadásában jelent meg). A kézikönyv aktuális helyzetképet vázol a műtárgyhamisítás jelenségének aktuális magyarországi helyzetéről és rámutat a fellépés javasolt eszközeire. A kereskedelmi forgalomban nem kapható kötet példányaihoz a szakemberek és a műtárgyak iránt érdeklődők széles körben hozzájuthattak, azonban a szabad példányok fogytán is nagy az érdeklődés iránta. A járvány miatti korlátozások miatt a könyvtárakban és az intézményeknél történő hozzáférés is akadályoztatott, így a tervezett online közzététel jelentősége felértékelődik. Terveink szerint a kötetet 2021 első félévében online elérhetővé tesszük.
A műtárgyak védelmével, kereskedelmével, eredetiségének vizsgálatával foglalkozó szakemberek egyöntetűen megfogalmazott álláspontja szerint a műtárgyhamisítás megelőzésének egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköze a magyar alkotók életművének rendszerszintű feldolgozása lehet, amely mindezidáig nem valósult meg. A szisztematikus feldolgozás művészettörténeti szempontból is kívánatos, másrészt referenciaként is szolgálhat a kétes eredetiségű művek vizsgálata, véleményezése során.
A HENT Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportja a Műtárgyhamisítás magyar szemmel című kiadvánnyal, a szakértők tanulmányaival, megállapításaival támasztja alá ezt az igényt, és 2021-ben ennek a megvalósíthatóságán dolgozik, a művészeti mecenatúrával való együttműködésre törekedve.
A híres francia származású orosz ékszerész, Peter Carl Fabergé alkotásait régóta előszeretettel hamisítják. A mostani eset, ha a vádak megállnak, új szintet jelenthet, mert a hamisítványokat a világ egyik legnagyobb múzeumában állítják ki. – olvasható az artportal honlapján.
A szentpétervári Ermitázs nem először rendez kiállítást az orosz kulturális örökség különösen nagyra tartott részét képező Fabergé-ékszerekből, köztük az 1846-1920 között élt mester legendás húsvéti tojásaiból. A tavaly novemberben megnyílt, és március 14-ig látogatható, Fabergé: A cári udvar ékszerésze című tárlatot a múzeum vezető ékszer- és drágakő specialistája, a tavaly elhunyt Marina Lopato emlékének ajánlja; Lopato még személyesen vett részt a tárlat koncepciójának kialakításában s a bemutatott tárgyak kiválasztásában. A kiállítás anyaga részben az Ermitázs saját, e téren nem különösebben gazdag anyagára épül, de számos munkát hoztak át a ma ugyancsak múzeumként működő pavlovszki és peterhofi egykori cári rezidenciákból, a moszkvai Orosz Nemzeti Múzeumból, a szentpétervári Keresztény Kultúra Múzeumából és a baden-badeni Fabergé Museumból.
A botrányt egy Londonban élő orosz műkereskedő, Andre Ruzhnikov robbantotta ki, aki négy évtizede kereskedik – egyebek mellett – Fabergé ékszerekkel és most nyílt levélben fordult Mikhail Piotrovskyhoz, az Ermitázs főigazgatójához, azzal vádolva őt, hogy „besározza a Fabergé jó hírét, visszaél a látogatók bizalmával, hamis látszatot kelt, és lerombolja a vezetésére bízott múzeum tekintélyét”. Kemény szavak, de jogosak, ha Ruzhnikovnak az a vádja, miszerint a tárlaton több, mint 20 hamisítvány szerepel, helytállónak bizonyul. Márpedig erre mind több jel utal; a vitában már több orosz és külföldi szakértő is megszólalt, támogatva, esetenként konkrét bizonyítékokkal alátámasztva a londoni műkereskedő álláspontját.
A vita középpontjában a baden-badeni múzeumból kölcsönzött alkotások állnak, többek között az a húsvéti tojás, amit II. Miklós cár 1904-ben, házasságkötésük 10. évfordulója alkalmából ajándékozott hitvesének, Alexandrának. A Fabergé Museum, ami magát a világ első és egyetlen, Fabergé életművének szentelt múzeumaként írja le, több mint 1.500 tárgyat
Vajon könnyű-e megállapítani egy képről, hogy hamis vagy eredeti, s mitől függ ez? A legnagyobb aukciósházak is öt év garanciát adnak egy műtárgyhoz, jelezvén: mai tudásunk szerint eredeti. De lehet, hogy sok év múlva valaki az első pillantásra észreveszi a képen a stiklit, vagy a fejlődő természettudományos módszerek leleplezik a csalást. A hamisító lehet géniusz vagy közepes tehetség, akit a kritika nem ismer el, és bosszúvágyból megleckézteti a világot. Ám sokszor csak egy piti szélhámos, aki kihasználja az emberek tájékozatlanságát. Idén jelent meg a Műtárgyhamisítás magyar szemmel című tanulmánykötet, amely izgalmas olvasmány laikusoknak és amatőr műgyűjtőknek is.
„A’ hamis, és csalárd, egy fának ágai ...”: szól az éppen kétszáz éve napvilágot látott Magyar példa beszédek és jeles mondások gyűjteményének máig érvényes intelme. Igazát mi sem bizonyítja jobban, mint a nemzetközi műtárgy-kereskedelemben és a hazai piacon tapasztalt hamisítási trendek mögött megbúvó haszonvágy, a kulturális javak illegális kereskedelme és a hamisítás okozta erkölcsi és anyagi károk növekvő jelentősége és súlya. Az ügyletek bizalmas jellege, a bizonyítás és a következmények orvoslásának nehézségei még a fertőzöttség valódi mértékének feltárását is meghiúsíthatják. A diagnózis azonban körvonalazható, a jelenség pedig a releváns ismeretanyag közreadása, továbbá személyes és intézményi magatartási szabályok kimunkálása és ajánlása révén visszaszorítható.
A Műtárgyak Éjszakája 2019. május 30. és június 1. között 50 helyszínen több mint 100 programmal várja az érdeklődőket Budapest szerte! A Testület "Ocsút a búzától - a műtárgyhamisításról szakmai szemmel Magyarországi helyzetkép és kezelési eszköztár 2018" címmel rendez panelbeszélgetést 2019. május 31-én pénteken 19:00 órától.
