SAJTÓKÖZLEMÉNY Októberben indul a 18. Budapest Design Week

2021. szeptember 24.

2021-ben 18. alkalommal, október 8. és 17. között rendezi meg a Budapest Design Weeket (BDW) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és a Magyar Formatervezési Tanács (MFT), melynek fő helyszíne idén a kulturális és művészeti eseményeknek egyaránt otthont adó Société Budapest rendezvényközpont lesz. A Budapest Design Week központi témája a New Standards: az események fókuszában a világjárvány utáni „new normal”, azaz „szép új világ” áll, melynek formálásában döntő szerepet kapnak a designerek.

„Az elmúlt másfél év bebizonyította, hogy egy pandémiás helyzet számtalan módon befolyásolja mindennapjainkat: megváltoznak kapcsolattartási és vásárlási szokásaink, fontosabbá válnak a helyi termékek, árucikkek, felértékelődnek a társadalmi kapcsolatok, az összetartozás szerepe, az utazási korlátozásokkal a szabadidő eltöltésének eddig kevésbé népszerű formái válnak meghatározóvá. A jelenlegi helyzet kivételes lehetőséget teremt arra, hogy a jövőt emberközpontúbbá, emberléptékűbbé tegyük, amelyben kiemelkedően fontos szerep jut majd a designereknek” – emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Formatervezési Tanács elnöke a BDW idei fókuszáról beszélve.

A rendezvénysorozat által feltérképezni kívánt szakterületek kapcsán Osvárt Judit, a BDW kurátora így fogalmazott: „A Budapest Design Week 2021 a »szép új világ« jelenségét tervezi körüljárni, kifejezetten pozitív attitűddel és számos kísérleti, újszerű jelenséget, ötletet, innovációt mutatva fel annak bizonyítására, hogy a design az új társadalom megteremtésében egy hatékony, rugalmas és sokoldalú eszközrendszer lehet. Ezalatt a tíz nap alatt az új attitűd megmutatkozik a social design, a service design, a product design, a digital design, az interior design és a fenntarthatóság többi területén is.”

A Budapest Design Week tavaly a pandémiás helyzetre való tekintettel hibrid formában valósult meg, aminek pozitív hozadékaként azok is tudtak csatlakozni a programokhoz, akik fizikailag nem tudtak jelen lenni, ezért az offline mellett ebben az évben is lesznek online programok. Idén is két fő programtípusból épül fel

Kapolcs: gyógyszerészek segítették a HENT munkáját

2021. szeptember 9.

Mindenki legnagyobb örömére 2021. július 23. és augusztus 1. között megrendezésre került a 30. Művészetek Völgye fesztivál, amely a Balaton-felvidék legnagyobb és legrégebbi összművészeti fesztiválja Kapolcson, Vigántpetenden és Taliándörögdön. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület NOKAMU programjával ezúttal Kapolcson, a Kuthy-kúriában képviseltette magát.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület(HENT) 2008-ban jött létre, legfőbb célja a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni fellépés hatékonyabbá tétele. Működését kormányrendelet szabályozza. A Testület több munkacsoportból áll, amelyből számunkra kiemelt jelentőségű a Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport. A csoport vezetője dr. Ilku Lívia. A Testület ezen szekciójának legfontosabb feladata a humán gyógyszerek és étrend-kiegészítők hamisítása elleni küzdelem. A Művészetek Völgye fesztiválon ennek szellemében vettek részt a gyógyszerészek a HENT munkájában.

A rendezvényen a gyógyszerhamisítás elleni küzdelemre különböző játékos feladatokkal és molinókkal igyekeztünk a fesztiválozók figyelmét felhívni. Az érdeklődők gyógyszerészettel kapcsolatos kvízt töltöttek ki. A feladatok közben sok információt tudtunk átadni a gyógyszerbiztonság kérdésköréről. Hangsúlyoztuk, hogy gyógyszert csak a gyógyszertárból vagy tényleges gyógyszertár által működtetett weboldalról vásároljunk. Felhívtuk a figyelmet a hamis gyógyszerek veszélyeire, akár a direkt egészségkárosító hatásra. Kiemelten kezeltük az expediáló személyzet kompetenciájának kérdését, azaz igyekeztünk tudatosítani, hogy a tára oldalán nem gyógyszerkiadó automaták dolgoznak, hanem egészségügyi szakemberek, akik felkészülten várják a kérdéseket. Számunkra természetes, és reméljük már a fesztiválozóknak is, hogy gyógyszer = termék + információ.

Összességében elmondható, hogy a gyógyszerhamisítás elleni küzdelem idén is kiemelten érdekelte a fiatalokat és idősebbeket egyaránt, a HENT Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának helye volt a rendezvényen. A figyelemfelkeltő design és a kifejezetten érdekes téma, valamint az apró ajándékok jó vonzerőnek bizonyultak, a fiatalok nyitottsága, fogékonysága és érdeklődése minden várakozásunkat felülmúlta. Reméljük, hogy a jövőben egyre több közös, és legalább ilyen eredményes megmozduláson tudjuk képviselni szakmánkat.

A rendezvény nem jöhetett volna létre dr. Németh Mónika (HENT titkár), Lovas Csilla, dr. Ilku Lívia (Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport vezető),

Hamarosan becsengetnek!

2021. augusztus 17.

Szülőként gyakran szembesülünk iskolakezdés előtt azzal, hogy a gyerekeink mindent kinőttek a nyáron és elég gyorsan ráébredünk arra is, hogy nem olcsó dolog az iskolakezdés. Ilyenkor nagy kísértést jelenthetnek az olcsóbbnak tűnő hamisítványok, amelyek azonban hosszú távon drágábbak lehetnek, hiszen rosszabb minőségűek, előbb tönkre mehetnek, nem beszélve arról,  hogy az egészséget is károsíthatják a nem megfelelő alapanyagokból készült ruhák, cipők.

Mire figyeljünk, hogy megelőzzük a kellemetlen meglepetéseket?

  • Az első fontos körülmény a termék ára, hiszen a hamis termékek általában jóval olcsóbbak, mint az eredeti márkás termékek.
  • Az árusítási hely is árulkodó lehet, eredeti termékeket ritkán árulnak félreeső helyen lévő, rossz állapotú raktárakban, piacokon, utcai árusok vagy házaló kereskedők.
  • megmunkálás, kivitelezés látható minőségi problémái (pl. elmosódott feliratok, az ismerttől eltérő színárnyalatok használata, helyesírási hibák, címkék, doboz, csomagolás, azonosítók hiányosságai, érezhetően rossz minőségű alapanyag, a varratok, minta hibái) is segítenek annak eldöntésében, hogy valóban eredeti termékkel vagy csak annak silány, illetve olykor „nem is olyan rossz” utánzatával van dolgunk.
  • Vigyázzunk akkor is, ha a csomagoláson ugyan szerepel a szükséges logó, védjegy, azonban a terméken magán már nem, vagy ha a terméket úgy árusítják, hogy hiányzik az eredeti csomagolása.
  • Valamely szokásos tartozék, pl. magyar nyelvű használati útmutató, jótállási jegy hiánya is gyanúra okot adó jel, hasonlóan ahhoz, ha nem tüntetik fel a gyártási helyet vagy származási országot, vagy a kapcsolattartási adatokat (gyártó vagy forgalmazó).

Fontos! Fogyasztóként és szülőként legyünk tudatában annak, hogy minden egyes hamis termék megvásárlásával illegális tevékenységet támogatunk, valamint akár saját és gyermekeink egészségét, biztonságát is veszélyeztetjük!

Még tart a nyár, előttünk egy hosszú hétvége!

2021. augusztus 16.

Az augusztus 20-i ünnepi forgatagban hajlamosak vagyunk megfeledkezni a megfelelő fényvédelemről, pedig még a nyár végén is veszélyt jelenthetnek az erős fénysugarak. Gondoskodni kell a megfelelő fényvédelemről mind a szemünk, mind a bőrünk számára.

Sajnos a napszemüveget, mint sok minden mást, hamisíthatják, ami jelentős mértékben károsíthatja a szemünket, mivel a hamis napszemüvegek esetében lespórolják azokat az anyagokat, amelyek a védelmet biztosítják. Mire figyeljünk, hogy elkerüljük a hamisítványokat?

Az eredeti napszemüvegeken ott a „CE” és az „UV 400” megjelölés, ami biztosíték a megfelelő minőségre. Miután maga a jelzés is hamisítható, ezért figyeljünk a többi jelre is – ezeket kötöttük most csokorba segítségül:

  • a márkás napszemüvegek minőségi anyagból készülnek, ennek meg is van az ára. Ha túl olcsón kínálják, emellett látható hibákkal (foltos lencse, eldolgozatlan keret, bőrt sértő élek) fogjunk gyanút!
  • a jó napszemüveg kiváló minőségű anyagokból készül, amelyeknek súlya van. Ha túl könnyű, letéve nem stabil, elképzelhető, hogy hamisítvánnyal van dolgunk. Ugyanez vonatkozik az orrpárnákra is: ha jól ül a szemüveg az orrunkon, kényelmes, nem csúszik le, kezdhetünk megnyugodni, hogy eredeti termékkel van dolgunk.
  • figyeljünk a logóra! A márkajelzésnek a szemüveg szárán tisztán kell látszania, ha elmosódott, nem megfelelően rögzített vagy a legkisebb mértékben is eltér az eredeti megjelöléstől, ne vegyük meg a szemüveget. Ugyanilyen árulkodó lehet a modellszám és az egyéb jelzések (pl CE, származási hely). Ha ezek a feliratok rosszak, nem kivehetőek, vagy nincsenek is, a termék nagy valószínűséggel hamis.
  • fontos árulkodó jel lehet a csomagolás is. Ha sérült, rossz minőségű, vagy helyesírási hibákat tartalmaz, akkor nem eredeti árut tartunk a kezünkben.

A leírtakon túl ügyeljünk arra, hol és mennyiért vásárolunk napszemüveget. Érdemes igazolt kereskedőktől, ellenőrzött online forrásból beszerezni, és ne dőljünk be a túl olcsó árnak, hiszen a szemünk fényéről van szó!

HENT/NoKamu ismét a Művészetek Völgyében

2021. július 23.

Idén is visszatér a Művészetek Völgyébe a NOKAMU! kiállítás, amely előadásokkal és interaktív játékokkal várja mindazon felnőtteket és gyerekeket, akik szeretnének tájékozódni arról, hogyan kerülhetik ki a hamisítással kapcsolatos csapdákat, miről ismerhetik fel a hamis termékeket, mitől szellemi a szellemi tulajdon. Látogassatok meg bennünket!

Nyitvatartás: minden nap 10-től 18 óráig

Csatlakozzatok a Facebook eseményünkhöz és legyetek naprakészek 🙂

Augusztus 1-jén 15.00 órai kezdettel kerekasztal-beszélgetéssel is várunk titeket Kapolcson, a Pest-Buda udvarban.

„Budapest a zsenik fővárosa? Feltalálók, zsenik, innovátorok” – Szellemi tulajdon, szerzői jog, innováció címmel

A kerekasztal-beszélgetés moderátora dr. Horváth Péter, a ProArt igazgatója, a HENT tagja és munkacsoport vezetője lesz.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:
– Fodor Klaudia (ügyvéd)
– Pomázi Gyula (elnök, SZTNH; elnökhelyettes, HENT; elnök, MFT)
– Bendzsel Miklós (elnökhelyettes, MFT)
– Legeza Dénes (főosztályvezető, TIF – SZTNH)
– Sulyok Ádám (osztályvezető, SZJF – SZTNH)

“Anya, mi van, már megint a NAV?!”

2021. június 14.

Volt olyan Magyar Közlöny, amit ő írt tele, jogászok közt mégis gyógyszerész, a gyógyszerészek között pedig jogász. Az adóhatóság sokszor éjszaka csörgeti fel szakértések miatt, kevesen tettek olyan sokat a hamis gyógyszerek ellen, mint ő. Dr. Ilku Líviával, a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetőjével beszélgetett a HáziPatika riportere.

HáziPatika.com: Egészségügyis családból származik, édesapja mentős, édesanyja bölcsődében volt gondozó. Ez mennyire volt hatással a pályaválasztására?

Dr. Ilku Lívia: Abszolút determinált ez. Apukám a záhonyi rendelőintézetben dolgozott, oda az iskola után úgy mentem, mintha haza mennék, az egészségügy hamar a természetes közegem lett. Viszont teljesen más beállítottságú voltam, főleg az irodalmat szerettem. Egészségügyi szakközépbe csak azért jelentkeztem, mert anyukám ragaszkodott hozzá, onnantól viszont egyenes volt az utam: mivel leginkább szakmai tárgyakat tanultunk, esélyem sem lett volna arra, hogy más területen menjek tovább. Olyan jónak nem tartottam magam, hogy orvos legyek, azt gondoltam, oda nem vennének fel. Emiatt maradt a gyógyszerészet, oda jelentkeztem. Közben tervezgettem, hogy ha nem vesznek fel, akkor majd dolgozom egy évig, és bepótolom azokat a lemaradásokat, amik ahhoz kellenek, hogy irodalomtanár lehessek. De felvettek.

HáziPatika.com: Szerencséjére, vagy szerencsétlenségére?

I. L.: Így utólag már azt gondolom, hogy szerencsémre. Akkor nem így láttam, de kötelességtudó vagyok: felvettek, hát akkor elvégzem! De nehéz volt, mert középiskolában kevés kémiát és biológiát tanultunk, inkább a szakmai tárgyak, az ápolástan, az anatómia és az élettan, a belgyógyászat volt hangsúlyos. Emiatt nekem az egyetem első éve kemény volt, hiányzott az alaptudás. Volt egy tanárom, aki minden órán elmondta: Lívia, meg fogsz bukni. És érdekes, mert most együtt dolgozom vele a Richternél, és ő erre a dologra – ami nekem meghatározó élmény volt – egyáltalán nem emlékszik. De kémiából tényleg gyenge voltam, szóval jogos, amit mondott. Csak aztán nagyon belehúztam, az egyetem végére

SAJTÓKÖZLEMÉNY Hamisítás Elleni Világnap: évről évre egyre tudatosabbak a magyar fogyasztók

2021. június 10.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által készített legfrissebb tanulmány szerint a fogyasztók még mindig nehezen különböztetik meg a valódi termékeket a hamisítványoktól. A Hamisítás Elleni Világnap célja éppen a fogyasztói tudatosság növelése, a hamisítványok, illegális kereskedelem gazdasági, egészségügyi következményeinek bemutatása.

A COVID-19 járvány és az emiatt jelentősen megnövekedett online vásárlás, valamint a digitális tartalmakhoz való hozzáférés új megvilágításba helyezte a szellemi tulajdonjogok európai megsértésének kockázatait és kárait. Az EUIPO és az OECD közös tanulmánya szerint a hamisítványok az uniós behozatal közel 7 százalékát teszik ki, 121 milliárd euró értékben, és minden ágazatra hatással vannak: a kozmetikumok és a játékok, a bor és más italok, az elektronikai termékek, a ruházat, de még a növényvédő szerek ágazatára is. A fogyasztókra nézve súlyos egészségügyi és biztonsági kockázatot jelenthetnek, emellett több milliárdos gazdasági károkat okoznak a vállalkozásoknak és az államoknak, ami bevételcsökkenéshez, adókieséshez és munkanélküliséghez is vezet.

Miközben globálisan virágzik az elektronikus kereskedelem – az Eurostat adatai szerint 2020-ban az európaiak több mint 70 százaléka vásárolt online –, a hamisított termékekkel kapcsolatos bizonytalanság továbbra is fontos szempont az uniós polgárok számára. „A felmérésből kiderül, hogy saját bevallásuk szerint, átlagban minden tizedik európai embert tévesztettek már meg eladott hamisítványokkal. A tanulmány szerint az európaiak egyharmadában merült fel kétség az általuk megvásárolt termék eredetiségét illetően. Bár évről évre tudatosabban választanak eredeti termékeket a magyarok, a félrevezetett fogyasztók arányát tekintve az unióban harmadik helyen áll Magyarország (15 százalék) Bulgária (19 százalék) és Románia (16 százalék) mögött. A legalacsonyabb számokat az EU-n belül Svédországban (2 százalék) és Dániában (3 százalék) mérték. A Hamisítás Elleni Világnapnak éppen ezért fontos figyelemfelhívó szerepe az is, hogy a fogyasztókat a tudatosabb vásárlásra ösztönözzük” – fogalmazott Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke és a Hamisítás Elleni

A “Műtárgyhamisítás magyar szemmel – Ocsút a búzától” kötet online is elérhetővé vált

2021. június 9.

Az online megjelenést övező nagy várakozásnak megfelelően az alábbi linken digitálisan is elérhető és letölthető a kiadvány.

Műtárgyhamisítás magyar szemmel – Ocsút a búzától

A projekt digitális megvalósításához köszönjük az ARCANUM Adatbázis Kft. segítségét.

SAJTÓKÖZLEMÉNY 35 milliót is érhet, ha a fiatalok tudatosabban vásárolnak

2021. május 25.

Iskolák, állami vagy magán szervezetek akár 35 millió forintot is nyerhetnek az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által meghirdetett szemléletformáló pályázattal, amelynek célja, hogy a szellemi tulajdon fontossága mellett, a hamisítás által okozott károkra is felhívják a figyelmet. Az összesen 1 millió euró (több mint 350 millió forint) összértékű pályázatra állami vagy magánszervezetek jelentkezését várják június 8-ig.

A pályázat célja, hogy a kreativitást, az innovációt és a vállalkozói szemléletet kihasználva erősítse a szellemi tulajdon értékével kapcsolatos ismereteket. A pályázat legfőképpen a fiatalabb korosztály, így kiemelten a 15 és 24 év közöttiek, valamint a jelenlegi vagy jövőbeni tanárok és tudományos szakértőket célozza. Az EUIPO ezzel hosszú távon azt szeretné elérni, hogy a fiatal generációk tudatosabban vásároljanak és csökkenjen a hamisítás, valamint a „kalózkodás” népszerűsége is.

A 2021-es felhívás két altémára oszlik, amelyek célcsoportok szerint különülnek el egymástól: az első terület a közoktatásban résztvevő diákok (6-18 évesek) és tanárok szemléletformálására koncentrál, míg a második a fiatal fogyasztókat célozza meg. A pályázók között összesen 1 millió eurót osztanak szét. Az első kategóriapályázói 20-60 ezer eurós, a másodiké pedig 40-100 eurós költségkerettel számolhatnak.

„Sokan nincsenek tisztában a hamisítás okozta károkkal, pedig fontos lenne tudatosítani a vásárlókban, hogy a cégeknek és az országoknak okozott gazdasági kár mellett sajnos az emberi egészségre, valamint az élővilágra nézve is végzetesek lehetnek a nem ellenőrzött forrásból származó termékek. A változás érdekében már a legkisebbeknél érdemes elkezdeni a szemléletformálást” – emeli ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese. „Ezért is bátorítok minden kreatív szervezetet, hogy munkájával segítse tudatosságnövelő tevékenységünket, és vegyen részt az EUIPO pályázatán” – tette hozzá. 

Az EUIPO egy korábbi kutatásából kiderül, hogy az uniós tagállamok évente akár 15 milliárd eurót veszíthetnek a hamisításból eredő bűncselekmények következtében, az

Műtárgyak Éjszakája 2021 Restaurátori vizsgálatok a műtárgyhamisítás elleni küzdelemben

2021. május 20.

műtárgy.com 2021. június 17. és 19. között rendezi meg a rendkívül nagy népszerűségnek örvendő programsorozatát, a háromnapos Műtárgyak Éjszakája Fesztivált, amelyen 50 fővárosi helyszínen 100-nál is több program várja az érdeklődőket. A kínálat az eddig megszokottakhoz hasonlóan nagyon színes: a kiállítások és szakmai előadások mellett többek között műterem- és műhelylátogatások, tematikus séták, workshopok, kerekasztal-beszélgetés és filmvetítés is gazdagítja a programválasztékot.  A széles kínálat garantálja, hogy mindenki talál olyan eseményt, ami a számára különösen érdekes lehet.

Nem csak festészet – A Műtárgyak Éjszakája közelebb hozza a műtárgyak lebilincselő világát a művészetek és a kultúra szerelmeseihez. Izgalmas történetek bontakoznak ki és elevenednek meg a látogatók szemei előtt. Valljuk, hogy a művészet nemcsak a múzeumok falai között rejtőzik, hanem a mindennapok során is körülvesz minket, olyan helyeken is rábukkanhatunk, ahol talán nem is várnánk. Így aztán a festményeken a szobrokon, a régészeti leleteken, a fotográfiákon, a porcelánokon és a kerámiákon túl többek között a szocializmus hazai tárgykultúráját is felidézzük, megismerkedünk a kék kelmefestés rejtelmeivel, az Unicum ipartörténeti és iparművészeti érdekességeivel, a nemzetközileg elismert kiváló hazai üvegművészek alkotásaival, a népi kézművesség titkaival, sőt még Blaha Lujza, a nemzet csalogánya kalandos életű legyezőjével is.

Izgalmas új helyszínek – Az új helyszínek között szerepel a főváros egyik leghangulatosabb pontja, Gül baba türbéje. Itt nemcsak az épületegyüttesről lesz szó, hanem a titokzatos Gül babáról is, akinek a személyéhez legendák kapcsolódnak. A BTM Aquincumi Múzeum és Régészeti Park a régészeti ásatások kulisszatitkaiba, Európa egyik legnagyobb kőtárának kincseibe, a rómaiak mindennapjaiba nyújt betekintést, a pop-up kiállításon pedig élőben is megszemlélhetők azok a műtárgyak, amelyeket a pandémia miatti zárva tartás idején az intézmény a Kisföldalatti peronjain plakátokon mutatott be. A Fővárosi Nagycirkusz elvarázsolt világa kicsiket és nagyokat egyaránt elbűvöl. A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum gazdag tárgygyűjteménye személyes történeteket