SAJTÓKÖZLEMÉNY Akár 1500 eurónyi támogatás a kkv-k szellemitulajdon-jogainak érvényesítésére

2021. február 24.

Az Európai Bizottság és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által támogatott Ideas Powered for Business Kkv-alap olyan, unió területén működő kis- és középvállalkozásoknak (kkv) szól, amelyek szellemitulajdon-jogi stratégiájukat kívánják fejleszteni, és szeretnék megvédeni szellemitulajdon-jogaikat nemzeti, regionális vagy EU-szinten. Ennek 2021. március 1-jén nyíló, 20 millió euró keretösszegű pályázata azoknak a kkv-knak segít, amelyek a szellemitulajdon-jogaikat szeretnék érvényesíteni. 

Az Ideas Powered for Business Kkv-alap szellemi tulajdonhoz kapcsolódó előzetes diagnosztikai szolgáltatásokkal (IP scan) és/vagy védjegyek vagy formatervezési minták bejelentéseivel nyújt segítséget a vállalkozások megerősödéséhez. 

A 2021. március 1-jén nyíló pályázat során egy-egy vállalkozás legfeljebb 1500 eurónyi visszatérítést nyerhet el. A program keretében két szolgáltatás vehető igénybe. Az egyik során hivatásos szellemi tulajdonnal foglalkozó auditorok segítenek a szellemi tulajdont képező eszközök értékének meghatározásában (a szolgáltatás 75 százalékos kedvezménnyel vehető igénybe). Ez a tevékenység segítheti a cégek jelenlegi és jövőbeni szellemitulajdon-jogi stratégiájának kialakítását. A másik szolgáltatás igénybe vételekor 50 százalékos kedvezménnyel van lehetőség bejelenteni a szellemi tulajdont nemzeti, regionális vagy uniós szinten.

Az online benyújtható pályázat kapcsán Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke kiemelte, az ehhez hasonló támogatások valóban nagy segítséget nyújtanak a vállalkozásoknak abban, hogy a saját ötleteiket, termékeiket, szolgáltatásaikat megvédhessék. „A 21. század egyik legfontosabb értéke a szellemi tulajdon és annak megóvása, hiszen ez versenyképessé teszi nemcsak az adott vállalkozást, hanem azt az országot is, ahol ez a cég működik” – emelte ki Pomázi Gyula.

Az uniós támogatás mellett továbbra is elérhető a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Iparjog-pályázata, amelynek célja hogy akár ingyenesen levédethetőek legyenek a szabadalmak, a védjegyek és egyéb iparjogi szellemi termékek. A 200 millió forint keretösszegű pályázat segítségével a pályázók akár 100 százalékig finanszírozhatják az oltalmakhoz kapcsolódó hatósági és ügyvivői díjakat.

A kkv-alap pályázattal kapcsolatban további információk az alábbi oldalon érhetők el:

PROART ZENEIPARI JELENTÉS

2021. január 29.

A COVID-válság előtti utolsó teljes évében, 2019-ben a magyar zeneipar mérete elérte a rekord értékű 73,5 milliárd forintot. 2020-ban azonban a járvány miatti veszélyhelyzetben az élőzenei piac összeomlott, és ezzel a teljes zeneipar értékének több mint felét elveszítette.

Megjelent a ProArt Zeneipari Jelentés 2020, a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért negyedik átfogó elemzése.

A jelentés letölthető innen!

 

2021. január 29.|Kategóriák: Vállalkozásoknak, Hír, Fogyasztóknak, Célcsoport|Címkék: |

Jogérvényesítési konferencia – benyomások

2020. december 14.

Idén sok minden máshoz hasonlóan a jogérvényesítési konferencia is másképp zajlott, mint az előző években, mi is átköltöztünk az online térbe. Összegyűjtöttük munkacsoport vezetőink véleményét a rendezvényről.

Dr. Bérczes László, jogérvényesítési panel:

Az első online jogérvényesítési konferencia nélkülözte ugyan a személyes közvetlen élő kapcsolatot a résztvevők között, ugyanakkor szemben a hagyományos konferenciákkal, úgy tapasztaltuk, hogy a résztvevők nagyobb figyelmet tudtak szentelni az előadásoknak, amelyet a chat-oldalon megküldött kérdések számából láttunk. Az előadóknak pedig – a konferencia-adminisztrátor aktivitásának köszönhetően is – pedig volt idejük minden feltett kérdésre vagy szóban, vagy írásban részletesen válaszolni. Az online konferenciának ugyanakkor kétségkívüli előnye, hogy a résztvevők utazási időt és költséget takarítottak meg azzal, hogy munkahelyükről vettek részt a rendezvényen.

Dr. Horváth Péter, szerzői jogi panel:

A szellemitulajdon-jogi jogérvényesítésnek szentelt konferencia a járvány krízis közepette is meg tudta őrizni hagyományait, értékeit. A rangos előadók és a szervezők remek együttműködésének, gondosságának köszönhetően a technika ördögének sem volt esélye, így a nagyon fontos, hasznos előadások eljutottak az on-line csatlakozó közönséghez. A digitális konferencia praktikumait nem alul becsülve reméljük, hogy 2021-ben a személyes találkozás adta szinergiákról sem kell lemondanunk.

Dr. Ilku Lívia, gyógyszerhamisítás panel:

A konferencia egyik témája a covid elleni védekezést vagy a diagnózis felállítását segítő hamis orvostechnikai eszközök forgalmazása és az azzal kapcsolatos akciók voltak. Az egészségügyi termékek hamisításával kapcsolatos eljárásban részt vevő hatóságok nem csak beszámoltak eddigi közös aktivitásukról, hanem workshop jelleggel a további, még sikeresebb közös együttműködés alapjait is lefektették. Mint megállapították: ez a közös fellépés, melynek aktív résztvevője a HENT is, alapvető fontosságú a járvány elleni védekezésben azért, hogy kiszűrjék a lakosság és az egészségügyi szolgáltatók felé értékesített hamis, rossz minőségű, védekezésre alkalmatlan egészségügyi termékeket.

Reméljük jövőre a folytatás már Galyatetőn lesz, várjuk a személyes találkozást!

SAJTÓKÖZLEMÉNY EUIPO: az európaiak tisztán látják a szellemitulajdon-jogok fontosságát

2020. december 12.

Az EU-ban a fogyasztók összesen 5 százaléka vásárolt szándékosan hamisított termékeket a 2020. júniusát megelőző egy évben, de legtöbbjük felhagyna ezzel a tevékenységgel, amennyiben megfizethető áron juthatna hozzá az eredeti termékhez. Uniós szinten a vásárlók 80-, a magyarok 75 százaléka helyesen értelmezi a szellemitulajdon-jogokat – derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) idei kutatásából.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala 2013. és 2017. után idén ismét megvizsgálta az európai fogyasztók hamistáshoz fűződő attitűdjét. A kutatásból kiderült, hogy saját bevallásuk szerint a megkérdezettek 5 százaléka vásárolt szándékosan hamisított termékeket 2019. és 2020. júniusa között, valamint 8 százalékuk vállalta, hogy tudatosan illegális forrásokon keresztül jutott el online tartalomhoz ugyanebben az időszakban.

Bíztató eredmény, hogy az európaiak 80 százaléka általában helyesen értelmezi a szellemitulajdon-jogokat. Ebben a kategóriában a legerősebben a lengyelek teljesítettek (91 százalék), a legkevésbé tudatosnak a máltaiak bizonyultak (32 százalék), a magyaroknak pedig 75 százaléka tisztában van ezen jogok fontosságával. A felmérés rámutat arra is, hogy összefüggés áll fenn a jogszerűtlen tartalmakat és a hamisított termék vásárlását támogató fogyasztói magatartás között, ugyanis az illegális online tartalom mellett döntők közel harmada (30 százaléka) vásárolt hamisított termékeket is.

„A magyar gazdaság versenyképessége szempontjából elengedhetetlen, hogy minél többen tisztában legyenek a szellemi tulajdon jelentőségével. Ez a mostani egy bíztató eredmény, hiszen azt jelenti, hogy a vásárlások során kevesebben szereznek be hamisítványokat vagy ritkábban vesznek igénybe illegális online forrásokat a tartalomfogyasztás során.” – emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese. Hozzátette: bár a lakosság jelentős hányada értelmezi helyesen ezeket a jogokat, ez az érték 5 százalékkal elmarad az EU-s átlagtól. Hasznos visszajelzés számunkra ez a kutatás, hiszen rámutat arra, hogy nem volt eredménytelen az eddigi munkánk, de folytatnunk kell a

Idén is lesz jogérvényesítési konferencia

2020. november 24.

Bár nem a megszokott környezet, Galyatető ad otthont idén a HENT jogérvényesítési konferenciájának, idén is találkoznak a szakértők, ezúttal az online térben, hogy megvitassák 2020 tapasztalatait, problémáit.

A 2020. november 25-i konferencia napirendje a következő:

Jogérvényesítési panel

Moderátor: Dr. Bérczes László HENT munkacsoport vezető, ügyvéd; Kövesdi Zoltán HENT munkacsoport tag, márkavédelmi képviselő

9.30 – 11.45

9.15 Bejelentkezés

9.30 Pomázi Gyula elnöki köszöntője

9.45 Dr. Zámbó Péter pénzügyőr dandártábornok tájékoztatása

10.15 Dr. Bérczes László ügyvéd, HENT munkacsoport vezető: 2020. tapasztalatai

10. 45 Nagy Gábor pénzügyőr őrnagy: a NAV szabálysértési tevékenysége 2020-ban

Kérdések, a panel zárása

Szerzői jogi panel

Moderátor: Dr. Horváth Péter HENT munkacsoport vezető

12.00 – 14.00

12.00 Dr. Horváth Péter HENT munkacsoport vezető, ProArt igazgató: Szerzői jogsértések – kalózkodási trendek, a jogérvényesítés kihívásai

12.30 Dr. Lábody Péter főosztályvezető, SZTNH: A szerzői jogi szabályozás aktualitásai

12.50 Nagy Gábor pénzügyőr őrnagy, NAV: Célirányos ellenőrzésekkel kapcsolatos tapasztalatok

13.20 Dr. Kiss Virág Margit pénzügyőr őrnagy, osztályvezető, NAV: Iparjogvédelmi és szerzői jogi kérdések a büntetőeljárásokban

Kérdések, a panel zárása

Gyógyszerhamisítási panel: Egészségügyi termékek hamisítása a Covid farvizén

Moderátor: dr. Ilku Lívia

14.10 – 16.30

Bevezető: Dr. Ilku Lívia HENT munkacsoport vezető

14.10-14.30 Dr. Szerdi Kornél Főosztályvezető Orvostechnikai Főosztály, OGYÉI

14.30-14.50 Dr. Panker Ádám Erik gyógyszerhamisítási koordinációs szakreferens, OGYÉI

14.50-15.10 Dr. Fülöpné Dr. Csákó Ibolya rendőr alezredes, ORFK Bűnügyi Főigazgatóság kiemelt főreferens

15.10-15.30 Csiki Olivér Tamás pénzügyőr százados, NAV

Panelbeszélgetés, kérdések

16.10 Zárás

Egyre kevésbé dőlünk be a hamisítóknak

2020. november 18.

A magyar lakosságnak csak a 11 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben hamis termékeket, azonban a magyarok egyre kisebb hányada ismeri fel azok egészségkárosító hatását, és a hamisított árucikket vásárlók felelősségre vonásáról is enyhébben vélekednek – derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és Tárki legfrissebb éves fogyasztói kutatásából.

Az elmúlt tíz évben a 2019 és 2020 júliusa közötti időszakban volt a legalacsonyabb a hamis terméket vásárlók aránya (11 százalék) a HENT felmérése szerint, de a kutatás arra is rámutat, hogy a magyar lakosság 80 százaléka egyáltalán nem vásárolna hamis vagy kétes forrásból származó terméket. Biztató eredmény továbbá, hogy emelkedik a fogyasztói tudatosság a vásárlók körében: azok, akik alapvetően elzárkóznak a hamis termék megvásárlásától, döntő többségükben (97 százalék) nem is vásároltak ilyen terméket az elmúlt egy évben.

Összhangban a korábbi évek eredményeivel, idén is a hamisított márkás ruházat volt a legkelendőbb az illegális termékek között, a válaszadók 14 százaléka szerzett be ilyen típusú árucikkeket 2020-ban. Hamis illatszert a válaszadók 5 százaléka vásárolt, illegális programokat szintén 5 százalékuk töltött le vagy fogadott el, nem megbízható forrásból származó élelmiszert 4 százalékuk-, CD-t vagy DVD-t és nem patikából származó gyógyszert egyaránt 1-1 százalékuk vásárolt idén.

A felmérés a demográfiai tényezőket vizsgálva arra is rámutat, hogy a fiatalabb korosztály (18-39 évesek), illetve a fővárosban élők vásároltak legnagyobb arányban hamis terméket a kérdezést megelőző egy évben.

Azok közül, akik az elmúlt egy évben vásároltak hamis terméket, a legtöbben (62 százalék) a beszerzett termék alacsonyabb árát jelölték meg fő motivációjuknak. Az árérzékenységre utal az is, hogy a tavalyi felméréshez viszonyítva 10 százalékponttal növekedett azoknak az aránya (72 százalékról 82 százalékra), akik eredeti terméket vásároltak volna, ha ahhoz olcsóbban tudtak volna hozzájutni. Az ár mellett fontos tényezőnek jelölték meg a minőséget is, 59 százalékuk ugyanis

SAJTÓKÖZLEMÉNY STOP akció: több millió hamis maszkot és Covid-tesztet foglaltak le

2020. október 14.

A koronavírus-járvány következtében megjelenő hamis gyógyszerek, maszkok és egészségügyi eszközök kereskedelmének visszaszorítása érdekében indult a STOP nemzetközi akció. A Vám Világszervezet által vezetett akció során több mint 300 millió egységnyi silány minőségű, hamis gyógyszert, megközelítőleg 50 millió darab orvostechnikai eszközt, valamint körülbelül 2,8 millió liter ellenőrizetlen forrásból származó kézfertőtlenítő gélt foglaltak le.

A 2020. május 11. és július 12. között lezajlott nemzetközi STOP akciót a koronavírus-járvány következtében fellendülő illegális gyógyszer-, és orvostechnikai eszköz kereskedelem visszaszorítása érdekében a Vám Világszervezet (VVSZ) hívta életre, gyorsan reagálva a kialakult járványhelyzet kihívásaira és kockázataira. A VVSZ mellett számos nemzetközi szervezet: az INTERPOL, az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC), az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Europol, valamint a magánszektor szereplői – többek között a Novartis, a Servier, a Pfizer, a Sanofi illetve az UL – is részt vettek az akcióban.

A mindössze 63 napot lefedő akció folyamán, nemzetközi szinten közel kétezer (1683) rajtaütésre került sor, amelyek során több mint 300 millió egység illegális forrásból származó, esetenként lejárt szavatosságú gyógyszer, továbbá 47 millió darab hamisított orvosi felszerelés (maszkok, kesztyűk, COVID-19 tesztkészletek, hőmérők és védőruhák), valamint körülbelül 2,8 millió liter ellenőrizetlen forrásból származó kézfertőtlenítő gél került lefoglalásra.

A nemzetközi összefogás Magyarországon is komoly sikerrel zárult a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, illetve az Országos Rendőr-főkapitányság munkatársainak kitartó munkájának-, valamint a Hamisítás Ellen Nemzeti Testület (HENT) koordinációs és szakértői helytállásának köszönhetően.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az akció végrehajtása során közel 200 ezer járművet és 400 ezer személyt ellenőrzött, majd a szakhatósági döntések alapján több mint 3,5 millió darab különféle típusú árunak adott „STOP” jelzést. A lefoglalt vagy visszatartott termékek legnagyobb része hamis, nem megfelelő minőségű, engedély nélküli orvostechnikai eszköz, gyógyszer, fertőtlenítő folyadék és védőeszköz (leginkább maszk) volt.

Az egészségügyi

SAJTÓKÖZLEMÉNY Sikeres összefogás a biztonságosabb online hirdetésért

2020. szeptember 25.

2018 és 2019 között 12 százalékkal csökkent a szellemi tulajdonjogokat sértő webhelyeken regisztrált hirdetések száma – derül ki az Európai Bizottság kutatásából. Az Európai Bizottság a szakmai szereplőkkel közel 10 éve dolgozik egy biztonságosabb online hirdetési rendszer kiépítésért.

A digitális reklámozás egy rendkívül összetett folyamat, számos hirdetéselhelyezési platformot és közvetítő felületet foglal magába, amelyek a keresleti oldalt (hirdetőket és reklámügynökségeket) és a kínálati oldalt (kiadókat és médiatulajdonosokat) hivatottak kiszolgálni. Azonban ebbe az ágazatba is könnyen beférkőzhetnek a csalók, hatalmas károkat okozva ezzel a legitim márkáknak. A problémát az jelenti, ha a jogszerűen működő gyártók hirdetései illegális oldalakon vagy telefonos applikációk hirdetőfelületein jelennek meg, ugyanis ezek hitelesnek mutatják a szellemi tulajdonjogokat sértő webhelyeket és applikációkat, így a felhasználók azt gondolhatják, hogy jogszerű felületen böngésznek. Mindemellett a hibás hirdetéselhelyezések károsítják a törvényesen működő márkák és a reklámipar hírnevét és gazdasági károkat okozhatnak.

A téma fontosságára való tekintettel az Európai Bizottság és a szakmai szereplők összefogásával jött létre 2018-ban az online hirdetésről és szellemi tulajdonjogokról szóló megállapodás (Memorandum of Understanding on online advertising and intellectual property rights), melynek célja, hogy az online hirdetésben érdekelt felek, márkák és hirdetési felületek üzemeltetőinek együttműködése révén biztonságosabbá és átláthatóbbá tegyék az online hirdetést, valamint elősegítsék annak fejlődését. A memorandum változásairól az Európiai Bizottság rendszeresen ad tájékoztatást: a legfrissebb dokumentum 2020 augusztusában jelent meg, kiegészítve egy kutatással, amely az online hirdetésről és szellemi tulajdonjogokról szóló megállapodás hatásait vizsgálta. A nyolc uniós tagállam (Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság) bevonásával készült felmérés során 530 weboldalt vizsgáltak meg, összevetve a 2018 előtti hirdetési adataikat a 2019 első félévében mért számokkal.

Az EB által rendelt kutatásból kiderült, hogy 2018 után, a megállapodás létrehozását követően, a szellemi tulajdonjogokat sértő webhelyek látogatásakor regisztrált hirdetések átlagos száma

SAJTÓKÖZLEMÉNY Itt a negyedik Műtárgyak Éjszakája, az ősz legszínesebb művészeti programsorozata

2020. augusztus 28.

Szeptember 17. és 19. között rendezi meg az idei Műtárgyak Éjszakáját a műtárgy.com csapata. A háromnapos esemény közel 50 fővárosi helyszínen 100 különböző programmal várja majd a művészet és a műtárgyak iránt érdeklődőket. A kiállítások mellett ismét lesz műterem- és műhelylátogatás, műtárgybecslés, filmvetítés, valamint épületséta, de ebben az évadban online előadásokat is tartanak. Az esemény nagykövete Szinyei Merse Pál híres lilaruhás nőalakja, akit az Instagramon lehet követni.

Legyen népegészségügyi program! – A HENT titkára a patikai étrend-kiegészítő programról

2020. augusztus 28.

A Biztonságos étrend-kiegészítő program kezdetektől élvezi a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) támogató közreműködését. A program indokoltságáról, a HENT szerepéről és társadalmasításának kérdéseiről beszélgettünk a HENT titkárával, dr. Németh Mónikával.