Kihirdették a zenei Artisjus-díjakat

2021. május 10.

Fábri Pétert életműdíjjal, Borlai Gergőt az év zeneszerzője, Major Esztert pedig az év szövegírója címmel jutalmazták az Artisjus 2021-es díjainak kihirdetésén csütörtökön Budapesten. – olvasható a ProfitLine honlapján.

2021. május 10.|Kategóriák: Hír, Fogyasztóknak, Célcsoport|Címkék: |

SAJTÓKÖZLEMÉNY Igazságosabbá válik a szerzői jogi törvény

2021. május 7.

Június 1-jével új szabályok lépnek életbe a szerzői jogok terén. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítás jelentősége abban rejlik, hogy több ponton is megkönnyíti a tartalmakhoz való hozzáférést és azok felhasználását, valamint megerősíti a szerzők és jogosultak helyzetét ebben a környezetben. 

A reform első lépéseként már tavaly megvalósult a digitális távoktatás szerzői jogi feltételeinek megteremtése. A módosítás többek között átláthatóbbá teszi a szerzők és előadóművészek díjazására vonatkozó szabályozást; tisztázza az internetes platformok felelősségét a felületükre feltöltött szerzői jogi tartalmak felhasználása tekintetében; lehetővé teszi, hogy a kulturális örökségvédelmi intézmények (pl. múzeumok, könyvtárak, levéltárak) a kereskedelmi forgalomban már nem elérhető műveket könnyebben tudják használni, illetve erősíti a sajtókiadók helyzetét az online felhasználások kapcsán.

A jogszabályváltozás az uniós irányelvek átültetésével új szabad felhasználási módot vezet be a szöveg és adatbányászat tekintetében, továbbá bevezeti a paródia kivételt is (utóbbi azt jelenti, hogy egyes szerzői jogi tartalmak szabadon átdolgozhatóak, „parodizálhatóak” lesznek az eredeti mű alkotójának engedélye nélkül is). A javaslat továbbá tartalmaz a szerzők és előadóművészek helyzetének erősítése érdekében hozott rendelkezéseket is. Eszerint a szerzők és az előadóművészek számára felhasználási engedéllyel és átruházással érintett jogaik területén gondoskodni kell a méltányos díjazás folytonosságáról, és a megfelelő szerződési pozíció megteremtéséről.

„A szerzői jogi törvénynek reagálnia kell arra, hogy ma már nem feltétlenül külön fogalom a tartalom-előállító és kultúrafogyasztó, hiszen a nagyközönség maga is tartalom-előállítóvá vált. A szerzői jogi rendszer igazságosságának előmozdítása a nagy internetes platformok térnyerése miatt vált szükségessé. A szabályok révén e szolgáltatók a rajtuk keresztül elért szerzői jogi tartalmak, vagyis zenék, videók után fizetnek majd az alkotóknak. A törvény új rendelkezései alapján például egyértelművé válik, hogy a nem üzleti célú zenefelhasználások után a feltöltő személyeknek nem kell fizetniük” – emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke a változások kapcsán.

Szintén fontos változás a

Munkacsoport 2021 évi tervek – Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport (dr. Ilku Lívia munkacsoport vezető)

2021. április 28.

Fotó: HENT

2021-ben az egyik legfontosabb feladat a nemzetközi akciókban való részvétel koordinálása és szakértői támogatása, a részt vevő hatóságok munkájának az összehangolása és az eredmények lakossági kommunikációja.

Szakmai edukációs szinten a legkiemelkedőbb esemény számomra a jogérvényesítés konferencia, ahol ebben az évben a gyógyszerek mellett fókuszt kapnak az orvostechnikai eszközök is, a NAV, a Rendőrség, a gyógyszerügyi hatóság, reményeink szerint az ügyészség és a bíróság részvételével.

Tudományos szinten óriási fejleménynek tekintem, hogy Dr. Kármán Gabriella vezetésével az Országos Kriminológiai Intézetben 2020-ban indult kutatás – melynek fő feladata a gyógyszerhamisítás, illetve az egészségügyi termékek hamisítása miatt indult büntetőügyek vizsgálata – be tud fejeződni a mintegy 800, a témában indult nyomozás részletes vizsgálatával, kiértékelésével.  A kutatás eredményei várhatóan hozzájárulnak majd a jogalkalmazás megismeréséhez és az esetleges problémák együttes kezeléséhez.

Szellemi Tulajdon Világnapja: Piacra visszük az ötleteit

2021. április 25.

Április 26. a Szellemi Tulajdon Világnapja. Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által életre hívott kezdeményezés célja felhívni a figyelmet arra, milyen fontos a világ fejlődéséhez hozzájáruló műszaki alkotók és művészek eredményeinek védelme. Az idén 125 éves Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának célja, hogy felhívja a figyelmet ennek az ágazatnak a súlyára, amely ma már a világ gazdasági szereplői között is az egyik legfontosabb versenytényező.

A jeles alkalomhoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is csatlakozik egy online konferencia keretében. A rendezvényen köszöntőt mond Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke; György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

Az ünnepség időpontja: 2021. április 26. (hétfő) 9:00 óra.

Az ünnepség részletes programja, valamint a közvetítés az alábbi linken érhető el:

https://www.sztnh.gov.hu/hu/125-eves-az-sztnh

 

2021. április 25.|Kategóriák: Hír|

A Megfigyelőközpont megtartotta tavaszi munkacsoport üléseit

2021. április 16.

Dr. Vass László Ádám, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának osztályvezetője, beszámolt az egyik aktuális témájú munkacsoport, a „Szellemi tulajdon a digitális világban munkacsoport” ülésén elhangzottakról.

Az Observatory munkatársai tájékoztatót adtak a szociális médiáról, az online piactereken működő eladókról és a doménkalózkodásról (cybersquatting) szóló tanulmányok elkészültéről, valamint a kereskedelmi forgalomból kikerült műveket összegyűjtő weboldal, a jogszerű európai tartalomfogyasztási forrásokat rendszerező Agorateka portál és a blokklánc technológiák hamisítás ellenes felhasználásával foglalkozó Blockathon fórum fejleményeiről. A tanulmányokat 2021 második negyedévében fogják közzétenni. 2020 folyamán Magyarország, Írország, Románia és Spanyolország csatlakozott az Agorateka portálhoz.

A doménnevek szellemitulajdon-jog sértő használatával kapcsolatban bemutatásra került az Observatory készülő vitaanyaga, amely arra fókuszál majd, hogy hogyan lehet megelőzni a közvetítő szolgáltatókon keresztüli visszaéléseket. Ezt követően a belga doménnév regisztrátor szervezet, a DNS Belgium számolt be a szellemitulajdon-jog sértő domének elleni fellépés tapasztalatairól és a Nemzetközi Védjegyszövetség (INTA) ismertette az ICANN-nel közösen kidolgozott stratégiai javaslatait.

Az Observatory előzetesen ismertette a dinamikus blokkoló határozatokkal (dynamic blocking injunctions) kapcsolatos uniós tapasztalatokról szóló tanulmány főbb megállapításait. Ezt követően a francia szellemitulajdon-védelmi hatóság (HADOPI) képviselője elmondta, hogy a hatóság hogyan lép fel a sportközvetítésekre irányuló kalózkodás ellen.

Az első negyedévben megkezdődik a szerzői jogi és formatervezésiminta-oltalmi jogsértések és az új technológiák (mesterséges intelligencia, 3D nyomtatás) kapcsolatának vizsgálata. Az Observatory a kutatómunka elvégzésére az ENSZ kriminológiai és igazságügyi kutatóintézetét (UNICRI) kérte fel.

2021. április 16.|Kategóriák: Vállalkozásoknak, Hír|Címkék: , , |

Munkacsoport A Tudatosságfejlesztési munkacsoport 2021. évi kiemelt tervei (dr. Horváth Péter munkacsoport vezető)

2021. április 8.

Fotó: HENT

Félő, hogy a 2021-es év hátralévő része is a pandémiáról szól majd.

Tavaly a kényszerű helyzet sokakat az on-line tartalom fogyasztásra „kényszerített”. A megnövekedett igényeknek köszönhetően új legális szolgáltatások is elindultak (magyar on-demand filmtár, hangoskönyv szolgáltató, színházi előadásokat közvetítők, stb.)

Bízom abban, hogy a közönség ezeket a jogszerű tartalom szolgáltatásokat választja a kalózok helyett. A tudatos választás, az alkotók megbecsülése ezekben a hónapokban még fontosabb, mint valaha. A járványintézkedések az egész kulturális szcénát nehéz helyzet elé állítják, a legális on-line tartalomfogyasztásból származó bevételek ezért felértékelődtek. A HENT által működtetett hungaroteka.hu oldal épp ezt a célt szolgája, egy helyen összegyűjtve a hazai legális on-line tartalomszolgáltatások linkjeit.

SAJTÓKÖZLEMÉNY Vigyázzunk a parfümökkel és a locsolókölnikkel húsvétkor

2021. április 2.

Az ellenőrizetlen forrásból származó parfümök a súlyos egészségügyi károsodás mellett jelentős gazdasági károkat is okozhatnakhívta fel a figyelmet Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese. A HENT és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. éves fogyasztói kutatásaiból kiderült, hogy az elmúlt időszakban szerencsére tudatosabbak a fogyasztók és egyre nagyobb arányban utasítják el a hamis illatszereket és kozmetikumokat.

A bőrpír és a viszketés mellett súlyos allergiás reakciókat, kiütéseket, asztmát, de akár arcüregi problémákat is okozhatnak a hamis kozmetikumok, hiszen ezek a termékek nem mentek át a szükséges ellenőrzéseken. A termék csomagolásának, üvegének megvizsgálásával megelőzhetjük az egészségügyi kockázatokat. Árulkodó lehet az ár is, hiszen bizonyos összeg alatt nem lehet eredeti parfümöt vásárolni. Eredeti termékeknél a celofáncsomagolás tökéletesen illeszkedik a dobozra, szorosan ráfeszül, nem csúszkál. Ha egyáltalán nincs celofán a dobozon vagy túl laza, gyűrött, elmozdul, akkor biztos, hogy hamisítványról van szó. Egy eredeti illat csomagolásán soha nincs hiba, elütés, nem csúsznak el a betűk, ahogy a betöltött folyadék színe, állaga is változhat hamis termékeknél, eltérhet az eredeti parfümtől.

Mindig ügyeljünk arra, hol veszünk parfümöt, de húsvétkor legyünk különösen óvatosak: a legmegbízhatóbb forrásnak a márkaboltok és az ellenőrzött üzletek, hálózatok számítanak. Nemcsak magunknak vagy szeretteinknek árthatunk a hamis termékkel, de az eredeti termékek gyártóit, hosszú távon pedig a gazdaságot is megrövidítjük, hiszen a hamisítók nem fizetnek járulékokat, adót, aminek ennek végül mi látjuk kárát” – emelte ki Pomázi Gyula.

A HENT és a TÁRKI  éves fogyasztói kutatásaiból kiderült, hogy az elmúlt időszakban tudatosabbak a fogyasztók és egyre nagyobb arányban utasítják el a hamis illatszereket és kozmetikumokat. 2011-ben mindössze a válaszadók kétharmada (66 százaléka) mondta, hogy nem vásárolna illegális forrásból származó parfümöket, 2019-ben a fogyasztók 82 százaléka, 2020-ban 86 százalék utasítja el

Nagy rendőrségi hamis gyógyszer fogás

2021. március 31.

Egy illegális kémiai laborban és további deponálóhelyeken a nyomozók közel tízmillió darab nyugtatót, valamint 8 tonna vegyszert foglaltak le, melyek feketepiaci értéke több mint 6,3 milliárd forint.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály Kábítószer Bűnözés Elleni Osztálya bűnszervezetben elkövetett gyógyszerhamisítás bűntett megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást az 51 éves budajenői L. László, valamint öt társa – köztük egy 48 éves debreceni vegyész és egy szír férfi – ellen.

A gyógyszerhamisító bűnszervezet nemzetközi bűnügyi információcsere nyomán került a magyar nyomozók látókörébe. Kiderült ugyanis, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt egyfajta hamis nyugtatógyógyszerek lefoglalása a skandináv országokban. A külföldi hatóságok által lefoglalt tabletták hazánkhoz voltak köthetők: a rajtuk lévő magyar címke, valamint az elfogott futárok származása is ezt támasztotta alá. Így a KR NNI Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály Kábítószer Bűnözés Elleni Osztály munkatársai a gyors és hatékony felderítés érdekében felvették a kapcsolatot külföldi kollégáikkal, és az ügyészségek bevonásával és vezetésével közös nyomozó csoportot hoztak létre.

A konstruktív együttműködésnek köszönhetően a nyomozók megállapították, hogy a bűnbanda tavaly augusztus óta egy zsámbéki illegális laborban állította elő az illegális nyugtatószereket, majd azt tabletta formájában legyártva Norvégiába csempészte, és ott értékesítette. Tevékenységüket konspirált módon, erre alkalmas applikációk segítségével folytatták. A nyomozás adatai szerint egy dobozt – melyben száz tabletta volt – 4,5-5,5 euroért árultak.

A szervezet vezetője az 51 éves budajenői L. Lajos volt: a hamis gyógyszerek gyártásához és csomagolásához szükséges alapanyagokat ő szerezte be, és az elkészült termékek raktározását és értékesítését is ő koordinálta. A tablettákat, utasításának megfelelően gyártotta le a 48 éves debreceni vegyész. A csapat többi tagja a külföldre csempészésében vett részt: a kamionsofőrök beszervezésében, illetve a tabletták rakományba rejtésében, és a vevőkkel való kapcsolattartásban.

A nyomozók 2021. március 24-én összehangolt akció keretében fogták

SAJTÓKÖZLEMÉNY Tengeren érkezik a legtöbb hamis áru

2021. március 29.

A hamis áruk szállításának az egyik legfőbb csatornája a konténeres tengeri fuvarozás: 2014 és 2016 között így szállították a lefoglalt hamisított áruk összértékének 56 százalékát. A hajóval szállított konténerek több mint fele Németországon, Hollandián és az Egyesült Királyságon keresztül jutott be az unióba 2016-ban – derül ki a friss uniós tanulmányokból. Ezen javíthat, ha az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen nevű szervezet (EMPACT) a 2021-2025-ös szakpolitikai ciklusában prioritásként ismeri el a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményeket.

2016-ban mintegy 121 milliárd eurónyi hamis termék áramlott az EU-ba, ami a teljes import 6,8 százaléka. Ez 83 milliárd euró veszteséget okozott az európai cégeknek, 15 milliárd eurónyit az EU-államoknak és 610 ezer munkahely megszűnését eredményezte – hozta nyilvánosságra friss tanulmányában az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

A kutatás szerint 2014 és 2016 között a legtöbb hamisított és kalózterméket postai csomagokban foglalták le (57 százalék), azonban az érték alapján egyértelműen a konténerszállító hajóval érkező hamisítványok dominálnak, ez az összérték mintegy 56 százaléka. Mivel a tengeri konténeres szállítás nagy előnye, hogy olcsón és hatékonyan képes kiszolgálni a kereskedelmet, nem meglepő, hogy a nemzetközi áruforgalom több mint 80 százalékát így bonyolítják.

A lefoglalt kozmetikai és szépségipari termékek, lábbelik, élelmiszerek, játékok és bőráruk összértékének több mint 50 százalékát tengeren szállították, ahogyan a lefoglalt elektronikai termékek 49 százalékát is. A tavalyi évben nem meglepő módon a gyógyszeripari hamisítványok száma is megugrott.

A jelentősen növekvő globális kereskedelem egyre nagyobb terhet ró a vámhatóságokra. Míg a röntgen- vagy gammasugár-vizsgálattal a kábítószerek és fegyverek szállítása felderíthető, a hamisított vagy illegális forrásból származó áru kiszűrésében nem hatékony. Ezek felderítése fizikai jelenlétet igényel, azonban a konténereknek csak kevesebb mint 2 százalékát ellenőrzik így.

„A koronavírus járvány fokozta a problémát: a bűnözői hálózatok nagyon

Idén is megtartotta a MÉKISZ hagyományos, a „Hatóság válaszol” konferenciáját

2021. március 24.

Idén március 24-én hívta össze online a MÉKISZ a hagyományos, a „Hatóság válaszol” konferenciáját. A hatóságok számos kérdésre adtak választ, többek között a kikerülhetetlen téma, a COVID járvány is többször felmerült és válaszoltak ezzel kapcsolatban az érintett szakértők. A HENT is a meghívottak között volt, többek között szóba kerültek a COVID kapcsán a tavalyi közös akciók, melynek során számos hamis terméket (maszkok, kézfertőtlenítők stb.) foglaltak le a hatóságok. Tájékoztatást kaptak ezen kívül a résztvevők a HENT terveiről, az új stratégia kialakításáról.

Megkérdezettek:

Agrárminisztérium (AM)

Gazdasági Versenyhivatal (GVH)

Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT)

Innovációs és Technológiai Minisztérium Kereskedelempolitikáért és Fogyasztóvédelemért Felelős

Helyettes Államtitkárság (ITM – FOHÁT)

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH)

Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK)

Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OGYÉI)

Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT)

Közös kérdés: hogyan érintette a COVID a területüket