SAJTÓMEGHÍVÓ 125 éves a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – jubileumi ünnepség

2021. február 25.

1896. március 1-jén jött létre a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal, vagyis a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) jogelődje, Magyarország legrégebbi, innovációval foglalkozó hivatala.

A jeles alkalmat az SZTNH online elérhető esemény keretében ünnepli meg. A rendezvényen köszöntőt mond Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke; Palkovics László innovációs és technológiai miniszter; Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára, valamint videóüzenetben köszönti a hivatalt Daren Tang, a World Intellectual Property Office (WIPO) vezetője is. 

Az ünnepség részletes programja (a további felszólalók névsorával), valamint maga az online közvetítés az alábbi linken érhető el:
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/125-eves-az-sztnh

Az ünnepség időpontja: 2021. március 1. (hétfő) 10:00 óra.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a vírushelyzetre való tekintettel az eseményen sajtóorgánumonként legfeljebb egy operatőr vagy fotós személyes részvételére lehetőség van (helyszín: Budapest Music Center, Mátyás u. 8.). Ehhez kérjük, hogy legkésőbb 2021. február 28. (vasárnap) 17:00 óráig jelezzenek vissza a kommunikacio@hipo.gov.hu e-mail címre.

2021. február 25.|Kategóriák: Hír, HENT sajtómeghívók, meghívók|Címkék: |

SAJTÓKÖZLEMÉNY Akár 1500 eurónyi támogatás a kkv-k szellemitulajdon-jogainak érvényesítésére

2021. február 24.

Az Európai Bizottság és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által támogatott Ideas Powered for Business Kkv-alap olyan, unió területén működő kis- és középvállalkozásoknak (kkv) szól, amelyek szellemitulajdon-jogi stratégiájukat kívánják fejleszteni, és szeretnék megvédeni szellemitulajdon-jogaikat nemzeti, regionális vagy EU-szinten. Ennek 2021. március 1-jén nyíló, 20 millió euró keretösszegű pályázata azoknak a kkv-knak segít, amelyek a szellemitulajdon-jogaikat szeretnék érvényesíteni. 

Az Ideas Powered for Business Kkv-alap szellemi tulajdonhoz kapcsolódó előzetes diagnosztikai szolgáltatásokkal (IP scan) és/vagy védjegyek vagy formatervezési minták bejelentéseivel nyújt segítséget a vállalkozások megerősödéséhez. 

A 2021. március 1-jén nyíló pályázat során egy-egy vállalkozás legfeljebb 1500 eurónyi visszatérítést nyerhet el. A program keretében két szolgáltatás vehető igénybe. Az egyik során hivatásos szellemi tulajdonnal foglalkozó auditorok segítenek a szellemi tulajdont képező eszközök értékének meghatározásában (a szolgáltatás 75 százalékos kedvezménnyel vehető igénybe). Ez a tevékenység segítheti a cégek jelenlegi és jövőbeni szellemitulajdon-jogi stratégiájának kialakítását. A másik szolgáltatás igénybe vételekor 50 százalékos kedvezménnyel van lehetőség bejelenteni a szellemi tulajdont nemzeti, regionális vagy uniós szinten.

Az online benyújtható pályázat kapcsán Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke kiemelte, az ehhez hasonló támogatások valóban nagy segítséget nyújtanak a vállalkozásoknak abban, hogy a saját ötleteiket, termékeiket, szolgáltatásaikat megvédhessék. „A 21. század egyik legfontosabb értéke a szellemi tulajdon és annak megóvása, hiszen ez versenyképessé teszi nemcsak az adott vállalkozást, hanem azt az országot is, ahol ez a cég működik” – emelte ki Pomázi Gyula.

Az uniós támogatás mellett továbbra is elérhető a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Iparjog-pályázata, amelynek célja hogy akár ingyenesen levédethetőek legyenek a szabadalmak, a védjegyek és egyéb iparjogi szellemi termékek. A 200 millió forint keretösszegű pályázat segítségével a pályázók akár 100 százalékig finanszírozhatják az oltalmakhoz kapcsolódó hatósági és ügyvivői díjakat.

A kkv-alap pályázattal kapcsolatban további információk az alábbi oldalon érhetők el:

Ebből komoly botrány lehet: hamis Fabergé-munkák az Ermitázsban?

2021. február 9.

A híres francia származású orosz ékszerész, Peter Carl Fabergé alkotásait régóta előszeretettel hamisítják. A mostani eset, ha a vádak megállnak, új szintet jelenthet, mert a hamisítványokat a világ egyik legnagyobb múzeumában állítják ki. – olvasható az artportal honlapján.

A szentpétervári Ermitázs nem először rendez kiállítást az orosz kulturális örökség különösen nagyra tartott részét képező Fabergé-ékszerekből, köztük az 1846-1920 között élt mester legendás húsvéti tojásaiból. A tavaly novemberben megnyílt, és március 14-ig látogatható, Fabergé: A cári udvar ékszerésze című tárlatot a múzeum vezető ékszer- és drágakő specialistája, a tavaly elhunyt Marina Lopato emlékének ajánlja; Lopato még személyesen vett részt a tárlat koncepciójának kialakításában s a bemutatott tárgyak kiválasztásában. A kiállítás anyaga részben az Ermitázs saját, e téren nem különösebben gazdag anyagára épül, de számos munkát hoztak át a ma ugyancsak múzeumként működő pavlovszki és peterhofi egykori cári rezidenciákból, a moszkvai Orosz Nemzeti Múzeumból, a szentpétervári Keresztény Kultúra Múzeumából és a baden-badeni Fabergé Museumból.

A botrányt egy Londonban élő orosz műkereskedő, Andre Ruzhnikov robbantotta ki, aki négy évtizede kereskedik – egyebek mellett – Fabergé ékszerekkel és most nyílt levélben fordult Mikhail Piotrovskyhoz, az Ermitázs főigazgatójához, azzal vádolva őt, hogy „besározza a Fabergé jó hírét, visszaél a látogatók bizalmával, hamis látszatot kelt, és lerombolja a vezetésére bízott múzeum tekintélyét”. Kemény szavak, de jogosak, ha Ruzhnikovnak az a vádja, miszerint a tárlaton több, mint 20 hamisítvány szerepel, helytállónak bizonyul. Márpedig erre mind több jel utal; a vitában már több orosz és külföldi szakértő is megszólalt, támogatva, esetenként konkrét bizonyítékokkal alátámasztva a londoni műkereskedő álláspontját.

A vita középpontjában a baden-badeni múzeumból kölcsönzött alkotások állnak, többek között az a húsvéti tojás, amit II. Miklós cár 1904-ben, házasságkötésük 10. évfordulója alkalmából ajándékozott hitvesének, Alexandrának. A Fabergé Museum, ami magát a világ első és egyetlen, Fabergé életművének szentelt múzeumaként írja le, több mint 1.500 tárgyat

PROART ZENEIPARI JELENTÉS

2021. január 29.

A COVID-válság előtti utolsó teljes évében, 2019-ben a magyar zeneipar mérete elérte a rekord értékű 73,5 milliárd forintot. 2020-ban azonban a járvány miatti veszélyhelyzetben az élőzenei piac összeomlott, és ezzel a teljes zeneipar értékének több mint felét elveszítette.

Megjelent a ProArt Zeneipari Jelentés 2020, a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért negyedik átfogó elemzése.

A jelentés letölthető innen!

 

2021. január 29.|Kategóriák: Vállalkozásoknak, Hír, Fogyasztóknak, Célcsoport|Címkék: |

A Gyógyszerészeti Intézet és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület közös tudományos-szakmai továbbképző programot szervez feburár 2-án

2021. január 20.

A gyógyszer- és betegbiztonság XXI. századi kihívása: Online gyógyszerforgalmazás és hamisított gyógyszerek kockázatainak csökkentése címen szervezett szakmai továbbképzési programot a PTE GYTK Gyógyszerészeti Intézete és a HENT február 2-ára.

Helyszín: Online; járványügyi helyzettől függően akár hibrid (párhuzamos személyes jelenléti) formában is

(a PTE GYTK előadótermében: 7624 Pécs, Rókus u 2.)

Időpont: 2021. február 2. (kedd) 14:00-17:30

A rendezvény a PTE GYTK Gyógyszerészeti Intézet és a HENT közös szervezésében, az EFOP-3.6.1-16-2016-00004 Átfogó fejlesztések a Pécsi Tudományegyetemen az intelligens szakosodás megvalósítása érdekében című pályázat támogatásával valósul meg.

Az előadásokra várjuk a GYOFTEX továbbképzési adminisztrációs felületen regisztrált gyógyszerész kollégákat, társkarok és társegyetemek munkatársait és hallgatóit, akik kutatói szeminárium formájában vesznek részt az eseményen, valamint a hatóságok és társszakmák munkatársait.

Időpont Előadó Előadás munkacíme
14:00-14:30 Dr. Botz Lajos A globalizáció hatása a gyógyszerbiztonságra
14:30-15:00 Dr. Ilku Lívia Hamisítás elleni lépések hazánkban és az Európai Unióban
15:10-15:40 Dr. Vida Róbert Betegbiztonsági kockázatértékelési metodika fejlesztése az internetes gyógyszerforgalmazás vizsgálatára
15:40-16:10 Dr. Iványi Péter Internetes gyógyszertári hálózatok feltérképezésének és értékelésének új lehetőségei
16:10-16:40 Dr. Feldmann Ádám A gépi tanulás módszerének alkalmazása a szilárd gyógyszerkészítmények felismerésében: egy új eszköz a hamis gyógyszerkészítmények elleni küzdelemben
16:40-17:10 Dr. Fittler András Az internetes gyógyszerforgalmazás és gyógyszerhamisítás aktuális kihívása: COVID-19 pandémia hatása az illegális online forgalmazási térre

Csak GYOFTEX regisztráltak részére:

17:20-17.30    Dr. Fittler András    Zárszó
(Online tesztírás a továbbképzési program résztvevői számára a MS Teams felületen)

A tudományos-szakmai továbbképző programon a részvétel ingyenes.

Maximális résztvevői létszám: 200 fő; Kreditpontok száma: 8 továbbképzési pont

Szilveszterkor is válassz józanul!

2020. december 28.

Bár idén nem lesznek nagy bulik, akkor is figyeljünk oda, mit iszunk meg, hiszen az alkoholhamisítók pandémia idején sem tétlenkednek.

Figyelj az árra!

Bármely hamis terméknek jó indikátora lehet az ára. Ha valamit gyanúsan olcsón kínálnak, nem éri meg kockáztatni, inkább ne vegyük meg!

Figyeld a csomagolást!

Az italos üvegek esetében célszerű a palackot, a címkézést, zárjegyet, zárókupakot is megvizsgálni. A palackok esetében esetleges sérüléseket érdemes keresni, míg a zárjegy nélküli italok egyértelműen kerülendők. A hamis italok címkéje esetében gyakori, hogy nyomtatása csúnya, felragasztása szabálytalan, szövegezésében elütések vagy nyelvtani hibák szerepelnek. Keresd a gyártási számot a címkén vagy az üvegen, a hamisítványokról ez sokszor lemarad. A zárókupak vizsgálata segíthet eldönteni, hogy az ital volt-e már felbontva. (Előfordul ugyanis, hogy eredeti palackokba töltenek újra illegális szeszeket.)

Figyeld a tartalmat!

Bolti vásárlás során érdemes több palackot összevetni, ha ezek nem nagyjából azonos szintig vannak megtöltve, az legyen gyanús. Valószínű ugyanis, hogy ezeket nem gépi gyártósor töltötte, az ugyanis programozásának köszönhetően mindig ugyanannyit tölt az üvegbe. Ha az italban fehér részecskéket (felhígított vodka esetében gyakori), esetleg más oda nem illő anyagot találunk, szintén ne vegyük meg. Végül, ha a vásárolt italnak szokatlan, furcsa vagy kellemetlen íze van, ne igyuk meg, inkább forduljunk a fogyasztóvédőkhöz.

Figyelj a névre!

A termék nevére is érdemes odafigyelni. Az illegális szeszfőzdék néha kitalált nevek alatt értékesítik terméküket. Vásárlás előtt böngésszünk az interneten, ha a keresés nem ad ki találatot a gyártóra, forgalmazóra, viszonteladóra, ne kockáztassunk!

Boldog, hamis termék nélküli új évet kívánunk!

7 elképesztő magyar találmány, amely megváltoztatta kicsit a világot! Hogy is hívták a feltalálót?

2020. december 22.

A világ és persze a hétköznapi élet hemzseg a magyar találmányoktól. Rubik-kocka, golyóstoll, csak hogy a legismertebbeket említsük.

Íme hét híres magyar találmány, amelyek tényleg segítettek az emberiségen, kicsit megváltoztatták az addigi világot.

Ezzel a pár perces agytornával kívánunk hamisításmentes ünnepeket és egy boldogabb új évet!

Indulhat a kvíz!

Jogérvényesítési konferencia – benyomások

2020. december 14.

Idén sok minden máshoz hasonlóan a jogérvényesítési konferencia is másképp zajlott, mint az előző években, mi is átköltöztünk az online térbe. Összegyűjtöttük munkacsoport vezetőink véleményét a rendezvényről.

Dr. Bérczes László, jogérvényesítési panel:

Az első online jogérvényesítési konferencia nélkülözte ugyan a személyes közvetlen élő kapcsolatot a résztvevők között, ugyanakkor szemben a hagyományos konferenciákkal, úgy tapasztaltuk, hogy a résztvevők nagyobb figyelmet tudtak szentelni az előadásoknak, amelyet a chat-oldalon megküldött kérdések számából láttunk. Az előadóknak pedig – a konferencia-adminisztrátor aktivitásának köszönhetően is – pedig volt idejük minden feltett kérdésre vagy szóban, vagy írásban részletesen válaszolni. Az online konferenciának ugyanakkor kétségkívüli előnye, hogy a résztvevők utazási időt és költséget takarítottak meg azzal, hogy munkahelyükről vettek részt a rendezvényen.

Dr. Horváth Péter, szerzői jogi panel:

A szellemitulajdon-jogi jogérvényesítésnek szentelt konferencia a járvány krízis közepette is meg tudta őrizni hagyományait, értékeit. A rangos előadók és a szervezők remek együttműködésének, gondosságának köszönhetően a technika ördögének sem volt esélye, így a nagyon fontos, hasznos előadások eljutottak az on-line csatlakozó közönséghez. A digitális konferencia praktikumait nem alul becsülve reméljük, hogy 2021-ben a személyes találkozás adta szinergiákról sem kell lemondanunk.

Dr. Ilku Lívia, gyógyszerhamisítás panel:

A konferencia egyik témája a covid elleni védekezést vagy a diagnózis felállítását segítő hamis orvostechnikai eszközök forgalmazása és az azzal kapcsolatos akciók voltak. Az egészségügyi termékek hamisításával kapcsolatos eljárásban részt vevő hatóságok nem csak beszámoltak eddigi közös aktivitásukról, hanem workshop jelleggel a további, még sikeresebb közös együttműködés alapjait is lefektették. Mint megállapították: ez a közös fellépés, melynek aktív résztvevője a HENT is, alapvető fontosságú a járvány elleni védekezésben azért, hogy kiszűrjék a lakosság és az egészségügyi szolgáltatók felé értékesített hamis, rossz minőségű, védekezésre alkalmatlan egészségügyi termékeket.

Reméljük jövőre a folytatás már Galyatetőn lesz, várjuk a személyes találkozást!

SAJTÓKÖZLEMÉNY EUIPO: az európaiak tisztán látják a szellemitulajdon-jogok fontosságát

2020. december 12.

Az EU-ban a fogyasztók összesen 5 százaléka vásárolt szándékosan hamisított termékeket a 2020. júniusát megelőző egy évben, de legtöbbjük felhagyna ezzel a tevékenységgel, amennyiben megfizethető áron juthatna hozzá az eredeti termékhez. Uniós szinten a vásárlók 80-, a magyarok 75 százaléka helyesen értelmezi a szellemitulajdon-jogokat – derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) idei kutatásából.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala 2013. és 2017. után idén ismét megvizsgálta az európai fogyasztók hamistáshoz fűződő attitűdjét. A kutatásból kiderült, hogy saját bevallásuk szerint a megkérdezettek 5 százaléka vásárolt szándékosan hamisított termékeket 2019. és 2020. júniusa között, valamint 8 százalékuk vállalta, hogy tudatosan illegális forrásokon keresztül jutott el online tartalomhoz ugyanebben az időszakban.

Bíztató eredmény, hogy az európaiak 80 százaléka általában helyesen értelmezi a szellemitulajdon-jogokat. Ebben a kategóriában a legerősebben a lengyelek teljesítettek (91 százalék), a legkevésbé tudatosnak a máltaiak bizonyultak (32 százalék), a magyaroknak pedig 75 százaléka tisztában van ezen jogok fontosságával. A felmérés rámutat arra is, hogy összefüggés áll fenn a jogszerűtlen tartalmakat és a hamisított termék vásárlását támogató fogyasztói magatartás között, ugyanis az illegális online tartalom mellett döntők közel harmada (30 százaléka) vásárolt hamisított termékeket is.

„A magyar gazdaság versenyképessége szempontjából elengedhetetlen, hogy minél többen tisztában legyenek a szellemi tulajdon jelentőségével. Ez a mostani egy bíztató eredmény, hiszen azt jelenti, hogy a vásárlások során kevesebben szereznek be hamisítványokat vagy ritkábban vesznek igénybe illegális online forrásokat a tartalomfogyasztás során.” – emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese. Hozzátette: bár a lakosság jelentős hányada értelmezi helyesen ezeket a jogokat, ez az érték 5 százalékkal elmarad az EU-s átlagtól. Hasznos visszajelzés számunkra ez a kutatás, hiszen rámutat arra, hogy nem volt eredménytelen az eddigi munkánk, de folytatnunk kell a

Idén is lesz jogérvényesítési konferencia

2020. november 24.

Bár nem a megszokott környezet, Galyatető ad otthont idén a HENT jogérvényesítési konferenciájának, idén is találkoznak a szakértők, ezúttal az online térben, hogy megvitassák 2020 tapasztalatait, problémáit.

A 2020. november 25-i konferencia napirendje a következő:

Jogérvényesítési panel

Moderátor: Dr. Bérczes László HENT munkacsoport vezető, ügyvéd; Kövesdi Zoltán HENT munkacsoport tag, márkavédelmi képviselő

9.30 – 11.45

9.15 Bejelentkezés

9.30 Pomázi Gyula elnöki köszöntője

9.45 Dr. Zámbó Péter pénzügyőr dandártábornok tájékoztatása

10.15 Dr. Bérczes László ügyvéd, HENT munkacsoport vezető: 2020. tapasztalatai

10. 45 Nagy Gábor pénzügyőr őrnagy: a NAV szabálysértési tevékenysége 2020-ban

Kérdések, a panel zárása

Szerzői jogi panel

Moderátor: Dr. Horváth Péter HENT munkacsoport vezető

12.00 – 14.00

12.00 Dr. Horváth Péter HENT munkacsoport vezető, ProArt igazgató: Szerzői jogsértések – kalózkodási trendek, a jogérvényesítés kihívásai

12.30 Dr. Lábody Péter főosztályvezető, SZTNH: A szerzői jogi szabályozás aktualitásai

12.50 Nagy Gábor pénzügyőr őrnagy, NAV: Célirányos ellenőrzésekkel kapcsolatos tapasztalatok

13.20 Dr. Kiss Virág Margit pénzügyőr őrnagy, osztályvezető, NAV: Iparjogvédelmi és szerzői jogi kérdések a büntetőeljárásokban

Kérdések, a panel zárása

Gyógyszerhamisítási panel: Egészségügyi termékek hamisítása a Covid farvizén

Moderátor: dr. Ilku Lívia

14.10 – 16.30

Bevezető: Dr. Ilku Lívia HENT munkacsoport vezető

14.10-14.30 Dr. Szerdi Kornél Főosztályvezető Orvostechnikai Főosztály, OGYÉI

14.30-14.50 Dr. Panker Ádám Erik gyógyszerhamisítási koordinációs szakreferens, OGYÉI

14.50-15.10 Dr. Fülöpné Dr. Csákó Ibolya rendőr alezredes, ORFK Bűnügyi Főigazgatóság kiemelt főreferens

15.10-15.30 Csiki Olivér Tamás pénzügyőr százados, NAV

Panelbeszélgetés, kérdések

16.10 Zárás