Egyre kevésbé dőlünk be a hamisítóknak

2020. november 18.

A magyar lakosságnak csak a 11 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben hamis termékeket, azonban a magyarok egyre kisebb hányada ismeri fel azok egészségkárosító hatását, és a hamisított árucikket vásárlók felelősségre vonásáról is enyhébben vélekednek – derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és Tárki legfrissebb éves fogyasztói kutatásából.

Az elmúlt tíz évben a 2019 és 2020 júliusa közötti időszakban volt a legalacsonyabb a hamis terméket vásárlók aránya (11 százalék) a HENT felmérése szerint, de a kutatás arra is rámutat, hogy a magyar lakosság 80 százaléka egyáltalán nem vásárolna hamis vagy kétes forrásból származó terméket. Biztató eredmény továbbá, hogy emelkedik a fogyasztói tudatosság a vásárlók körében: azok, akik alapvetően elzárkóznak a hamis termék megvásárlásától, döntő többségükben (97 százalék) nem is vásároltak ilyen terméket az elmúlt egy évben.

Összhangban a korábbi évek eredményeivel, idén is a hamisított márkás ruházat volt a legkelendőbb az illegális termékek között, a válaszadók 14 százaléka szerzett be ilyen típusú árucikkeket 2020-ban. Hamis illatszert a válaszadók 5 százaléka vásárolt, illegális programokat szintén 5 százalékuk töltött le vagy fogadott el, nem megbízható forrásból származó élelmiszert 4 százalékuk-, CD-t vagy DVD-t és nem patikából származó gyógyszert egyaránt 1-1 százalékuk vásárolt idén.

A felmérés a demográfiai tényezőket vizsgálva arra is rámutat, hogy a fiatalabb korosztály (18-39 évesek), illetve a fővárosban élők vásároltak legnagyobb arányban hamis terméket a kérdezést megelőző egy évben.

Azok közül, akik az elmúlt egy évben vásároltak hamis terméket, a legtöbben (62 százalék) a beszerzett termék alacsonyabb árát jelölték meg fő motivációjuknak. Az árérzékenységre utal az is, hogy a tavalyi felméréshez viszonyítva 10 százalékponttal növekedett azoknak az aránya (72 százalékról 82 százalékra), akik eredeti terméket vásároltak volna, ha ahhoz olcsóbban tudtak volna hozzájutni. Az ár mellett fontos tényezőnek jelölték meg a minőséget is, 59 százalékuk ugyanis

Útmutató étrend-kiegészítő választáshoz

2020. október 22.

Mindenki tapasztalhatja, hogy nap mint nap újabb és újabb étrend-kiegészítők jelennek meg az eladási helyeken és a készítmények ilyen nagy száma mellett nem könnyű az eligazodás, hogy mikor melyik készítményt érdemes választani. Az alábbi rövid útmutató a tudatos fogyasztók termékválasztáshoz kíván segítséget nyújtani.

Vásárlás helye

Az étrend-kiegészítő készítményeket ott érdemes megvásárolni, ahol a készítménnyel kapcsolatos kérdéseinkre szakemberek tudnak válaszolni. A gyógyszertárakban az étrend-kiegészítők helyes alkalmazására vonatkozó teljes körű szakmai tájékoztatással történő kiadása biztosított.

A Biztonságos Étrend-kiegészítő Program egy olyan 2016. óta működő kezdeményezés, amely a minőségbiztosítás eszközrendszerére támaszkodva kívánja biztosítani, hogy a programban résztvevő értékesítési helyekre megbízható minőségű biztonságos étrend-kiegészítő készítmények kerüljenek. A gyógyszertárak többsége csatlakozott a programhoz, ezeket a logó különbözteti meg a többitől.

Minőség és megbízhatóság

Az étrend-kiegészítők minőségét külső ránézésre aligha lehet megítélni, ezért fogyasztóként a minőségi termék megtalálásához néhány könnyen ellenőrizhető szempontra érdemes odafigyelni, úgymint

megbízható gyártók terméke, akik működését szigorú etikai előírások szabályozzák (pl. MÉKISZ tagvállatok – lásd www.mekisz.hu )
a terméket gyártó, forgalmazó cég illetve gyógyszertár részese az logóval azonosítható „Biztonságos Étrend-kiegészítő Program”-nak (lásd www.mekisz.hu és www.mgyk.hu )
tanúsító védjeggyel ellátott termékek (pl. MÉKISZ tanúsított minőség )

Biztonságosság

Amennyiben a minőség garantált, úgy a biztonságosság az indokolt és helyes alkalmazáson múlik. Amikor új készítményt választunk érdemes szakember (orvos, gyógyszerész) tanácsát kérni, hogy megtaláljuk szükségletünknek legjobban megfelelőt és több készítmény egyidejű alkalmazása esetén a kölcsönhatások és a túladagolás kockázatát elkerülhessük.

Összetétel

Olyan készítményt válasszunk, amelyik csak azokat az összetevőket tartalmazza, amelyekre tényleg szükségünk van és amelyekről van információnk. Nem mindig a legtöbb összetevőt tartalmazó készítmény a legjobb választás, sőt…. A növényi anyagokat tartalmazó készítmények közül azokat

SAJTÓKÖZLEMÉNY Csalók próbáltak nyerészkedni az UEFA Szuperkupa szurkolóin

2020. október 12.

Közel 300 darab hamis maszkot és szurkolói sálat foglaltak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai a budapesti UEFA Szuperkupa szeptemberi mérkőzésén. A törvényesen működő sportszergyártók mintegy 600 millió eurótól estek el a hamistás következtében 2013 és 2017 között – derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) adataiból.

Az EUIPO legfrissebb felmérése szerint 2013 és 2017 között a sportszeripar értékesítésének 7,7 százalékát hamis termékek tették ki, azaz közel 600 millió eurótól estek el a jogszerűen működő sportszergyártók. Ezzel párhuzamosan megközelítőleg 200 millió eurós veszteséggel számolhattak az uniós tagállamok a sportszektorban és több mint 3000 munkahely (3286) szűnt meg az ágazatban az illegális termékek és kereskedelmük következtében a vizsgált időszakban.

„Az EUIPO kutatása rávilágít, hogy sajnos a sportszeripart érintő hamisítási tevékenység hatalmas terheket ró mind a legitim gyártókra, mind az Európai Uniós tagállamokra, de az ellenőrizetlen forrásból származó árucikkek súlyos egészségügyi kockázatot is jelenthetnek a gyanútlan vásárlókra.” – figyelmeztet Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese. Hozzátette: egészségünk megóvása és a gazdaság védelme érdekében különösen fontos, hogy sportszereket kizárólag márkaboltban vagy ellenőrzött üzletben, hálózatban vásároljunk.

A magyar hatóságok aktívan részt vesznek a hamis sporteszközök visszaszorítását célzó akciókban, így a 2020. szeptember 24-én a Budapesten megrendezett 46. UEFA Szuperkupa mérkőzésen is nagy számban képviseltették magukat a rendőrség, az önkormányzat, valamint a vámhatóság járőrei. A nap folyamán összesen négy rajtaütésre került sor, ahol a vámtisztek százas nagyságrendben foglaltak le hamis – UEFA, Supercup, Bayern München, Sevilla, valamint Adidas logókkal ellátott – maszkokat és szurkolói sálakat.

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal több igazgatóságáról vettek részt pénzügyőrök a budapesti Szuperkupa labdarúgó mérkőzéssel kapcsolatos biztosítási és ellenőrzési feladatokban. Az egyenruhás pénzügyőrök jelenlétének célja az állampolgárok biztonságérzetének fokozása, a szellemi tulajdonjogokat sértő, hamisított, rossz

SAJTÓKÖZLEMÉNY Sikeres összefogás a biztonságosabb online hirdetésért

2020. szeptember 25.

2018 és 2019 között 12 százalékkal csökkent a szellemi tulajdonjogokat sértő webhelyeken regisztrált hirdetések száma – derül ki az Európai Bizottság kutatásából. Az Európai Bizottság a szakmai szereplőkkel közel 10 éve dolgozik egy biztonságosabb online hirdetési rendszer kiépítésért.

A digitális reklámozás egy rendkívül összetett folyamat, számos hirdetéselhelyezési platformot és közvetítő felületet foglal magába, amelyek a keresleti oldalt (hirdetőket és reklámügynökségeket) és a kínálati oldalt (kiadókat és médiatulajdonosokat) hivatottak kiszolgálni. Azonban ebbe az ágazatba is könnyen beférkőzhetnek a csalók, hatalmas károkat okozva ezzel a legitim márkáknak. A problémát az jelenti, ha a jogszerűen működő gyártók hirdetései illegális oldalakon vagy telefonos applikációk hirdetőfelületein jelennek meg, ugyanis ezek hitelesnek mutatják a szellemi tulajdonjogokat sértő webhelyeket és applikációkat, így a felhasználók azt gondolhatják, hogy jogszerű felületen böngésznek. Mindemellett a hibás hirdetéselhelyezések károsítják a törvényesen működő márkák és a reklámipar hírnevét és gazdasági károkat okozhatnak.

A téma fontosságára való tekintettel az Európai Bizottság és a szakmai szereplők összefogásával jött létre 2018-ban az online hirdetésről és szellemi tulajdonjogokról szóló megállapodás (Memorandum of Understanding on online advertising and intellectual property rights), melynek célja, hogy az online hirdetésben érdekelt felek, márkák és hirdetési felületek üzemeltetőinek együttműködése révén biztonságosabbá és átláthatóbbá tegyék az online hirdetést, valamint elősegítsék annak fejlődését. A memorandum változásairól az Európiai Bizottság rendszeresen ad tájékoztatást: a legfrissebb dokumentum 2020 augusztusában jelent meg, kiegészítve egy kutatással, amely az online hirdetésről és szellemi tulajdonjogokról szóló megállapodás hatásait vizsgálta. A nyolc uniós tagállam (Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság) bevonásával készült felmérés során 530 weboldalt vizsgáltak meg, összevetve a 2018 előtti hirdetési adataikat a 2019 első félévében mért számokkal.

Az EB által rendelt kutatásból kiderült, hogy 2018 után, a megállapodás létrehozását követően, a szellemi tulajdonjogokat sértő webhelyek látogatásakor regisztrált hirdetések átlagos száma

RENDEZVÉNY Ilyen volt a Művészetek Völgye

2020. szeptember 24.

Az ezévben 30. alkalommal megrendezett Művészetek Völgye fesztiválon a Kapolcs központjában levő, idén megújult Kúria szolgált helyszínül a HENT No Kamu! kiállításának és programjának.

A vírushelyzetre tekintettel a korábbi fesztiválokon megszokott interaktív programokat átalakítva, egy tágas különteremben számos gondolatébresztő, színes előadás keretében vitattuk meg a látogatókkal a szellemi alkotások, a hamisítás és a kalózkodás témáját, jelenségét, jelentőségét, hatásait és hátterét, és válaszoltuk meg a résztvevőket foglalkoztató, a HENT profiljába eső kérdéseket, emellett pedig tippeket adtunk a hamis termékek elkerülését elősegítő internetes vásárlásokhoz is.

Az érintőképernyős okostévé pedig kiváló alkalmat teremtett a csoportos Sárkánypiac játékra (http://www.hamisitasellen.hu/sarkanypiac/), ahol a feltett kérdésekre adandó válaszok kapcsán érintettük a találmányok, szabadalmak, dizájnok, logók, védjegyek és a földrajzi árujelzők témakörét is.

Az előtérben emellett több érdekes, megdöbbentő vagy vicces hamis terméket tekinthettek meg a fesztiválozók, ahol a No kamu! stábja további érdekességeket és a hamis és kalóztermékek elkerülését elősegítő tippeket osztott meg az érdeklődőkkel, akik között a gyerekektől kezdve az idősekig egyaránt megdöbbenéssel vegyes érdeklődéssel figyelték a látottakat és hallottakat.

Legyen népegészségügyi program! – A HENT titkára a patikai étrend-kiegészítő programról

2020. augusztus 28.

A Biztonságos étrend-kiegészítő program kezdetektől élvezi a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) támogató közreműködését. A program indokoltságáról, a HENT szerepéről és társadalmasításának kérdéseiről beszélgettünk a HENT titkárával, dr. Németh Mónikával.

SAJTÓKÖZLEMÉNY Sok fiatal gyógyszernek hiszi a beszedett étrend-kiegészítőt

2020. augusztus 26.

A magyar fiatalok közel kétharmada (66,2 százalék) fogyasztott már valamilyen étrend-kiegészítőt, ugyanakkor 23,6 százalékuknak problémát jelent megkülönböztetni őket a gyógyszerektől. A felmérés szerint több mint negyedük tévesen úgy véli, ezek a szerek gyógyító hatással bírnak – derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI idei közös kutatásából.

Nemzetgazdasági érdek a magyar borok oltalmazása

2020. augusztus 13.

Jelentős gazdasági károkat okoznak az Európába beáramló és a világban megtalálható hamis borok, ezért nemzetgazdasági érdek, hogy a hazai termesztők a különböző oltalmakkal meg tudják védeni a minőségi magyar borokat, ebben nyújt segítséget szolgáltatásaival a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) - közölte a hivatal elnöke augusztus 10-i sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Eredményes a nemzetközi fellépés az élelmiszerhamisítás ellen

2020. augusztus 13.

Sikeresen zajlott le az Interpol és az Europol által koordinált IX. OPSON nemzetközi razzia 2019. decembere és 2020. júniusa között: a 83 ország részvételével megszervezett akcióban összesen 26 ezer rajtaütésre került sor.