Biztonságos élelmiszerrel az egészséges holnapért!

2021. június 7.

Több, nemzetközi viszonylatban is egyedülálló különlegességgel készült idén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Élelmiszerbiztonsági Világnapra. A színes palettán szerepel például egy sztárszakáccsal közösen kiadott szakácskönyv, egy nemzetközi hírű mém-szereplővel forgatott videó és már napok óta tele van velük a közösségi média. Érdemes követni őket!

Az ENSZ 2018-ban nyilvánította június 7-ét az Élelmiszerbiztonság Világnapjává. A világnap lehetőséget ad arra, hogy felhívják a lakosság figyelmét az élelmiszer eredetű betegségek megelőzésének fontosságára, hangsúlyozva, hogy az élelmiszerbiztonság javítja az emberek általános egészségi állapotát, fokozza a gazdasági jólétet és hozzájárul a fenntartható fejlődéshez.

Az idei év jelmondata, a „Biztonságos élelmiszerrel az egészséges holnapért” arra mutat rá, hogy a biztonságos élelmiszerek előállítása és fogyasztása hosszú távú előnyökkel jár. E fenntartható gondolkodásmód ihlette a Nébih ünnepi kezdeményezéseit is a klasszikus eszközökre alapozott ismeretterjesztéstől egészen a virtuális térbe helyezett közösségi médiakampányig.

Büszkén mutatjuk be a tudatos sütés-főzés szerelmeseinek az Élelmiszerbiztonsági Világnap alkalmából megjelenő új szakácskönyvüket, amelyben Bernáth József séf receptjei mellett élelmiszerbiztonsági tippek, dietetikai tanácsok és maradékmentő ötletek jelentik a kuriózumot. A nyomtatott formátumú szakácskönyvet a Nébih közösségi felületein futó játékokon lehet majd megnyerni, illetve különféle rendezvényeinken ajándékozzák meg vele a látogatókat. A világnap szellemisége így az év hátralévő részében is biztosan tovább él!

Gondoltak azokra is, akik az online térben mozognak igazán otthonosan. Elsősorban nekik készítették a norovírus-fertőzés megelőzését célzó, szemléletformáló videónkat, amelynek főszereplője a nemzetközi szinten ismert Arató András, azaz „Hide the Pain Harold”. A több nyelven feliratozott kisfilmet a Nébih YouTube csatornáján tették közzé. Mindezek mellett pedig több szakaszból álló közösségi médiakampányt is folytatnak, rövid ismeretterjesztő videókkal és pársoros, hasznos üzenetekkel.

2021. június 7.|Kategóriák: Fogyasztóknak, Hír, Célcsoport|Címkék: , |

SAJTÓKÖZLEMÉNY Tengeren érkezik a legtöbb hamis áru

2021. március 29.

A hamis áruk szállításának az egyik legfőbb csatornája a konténeres tengeri fuvarozás: 2014 és 2016 között így szállították a lefoglalt hamisított áruk összértékének 56 százalékát. A hajóval szállított konténerek több mint fele Németországon, Hollandián és az Egyesült Királyságon keresztül jutott be az unióba 2016-ban – derül ki a friss uniós tanulmányokból. Ezen javíthat, ha az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen nevű szervezet (EMPACT) a 2021-2025-ös szakpolitikai ciklusában prioritásként ismeri el a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményeket.

2016-ban mintegy 121 milliárd eurónyi hamis termék áramlott az EU-ba, ami a teljes import 6,8 százaléka. Ez 83 milliárd euró veszteséget okozott az európai cégeknek, 15 milliárd eurónyit az EU-államoknak és 610 ezer munkahely megszűnését eredményezte – hozta nyilvánosságra friss tanulmányában az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

A kutatás szerint 2014 és 2016 között a legtöbb hamisított és kalózterméket postai csomagokban foglalták le (57 százalék), azonban az érték alapján egyértelműen a konténerszállító hajóval érkező hamisítványok dominálnak, ez az összérték mintegy 56 százaléka. Mivel a tengeri konténeres szállítás nagy előnye, hogy olcsón és hatékonyan képes kiszolgálni a kereskedelmet, nem meglepő, hogy a nemzetközi áruforgalom több mint 80 százalékát így bonyolítják.

A lefoglalt kozmetikai és szépségipari termékek, lábbelik, élelmiszerek, játékok és bőráruk összértékének több mint 50 százalékát tengeren szállították, ahogyan a lefoglalt elektronikai termékek 49 százalékát is. A tavalyi évben nem meglepő módon a gyógyszeripari hamisítványok száma is megugrott.

A jelentősen növekvő globális kereskedelem egyre nagyobb terhet ró a vámhatóságokra. Míg a röntgen- vagy gammasugár-vizsgálattal a kábítószerek és fegyverek szállítása felderíthető, a hamisított vagy illegális forrásból származó áru kiszűrésében nem hatékony. Ezek felderítése fizikai jelenlétet igényel, azonban a konténereknek csak kevesebb mint 2 százalékát ellenőrzik így.

„A koronavírus járvány fokozta a problémát: a bűnözői hálózatok nagyon

Egyre kevésbé dőlünk be a hamisítóknak

2020. november 18.

A magyar lakosságnak csak a 11 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben hamis termékeket, azonban a magyarok egyre kisebb hányada ismeri fel azok egészségkárosító hatását, és a hamisított árucikket vásárlók felelősségre vonásáról is enyhébben vélekednek – derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és Tárki legfrissebb éves fogyasztói kutatásából.

Az elmúlt tíz évben a 2019 és 2020 júliusa közötti időszakban volt a legalacsonyabb a hamis terméket vásárlók aránya (11 százalék) a HENT felmérése szerint, de a kutatás arra is rámutat, hogy a magyar lakosság 80 százaléka egyáltalán nem vásárolna hamis vagy kétes forrásból származó terméket. Biztató eredmény továbbá, hogy emelkedik a fogyasztói tudatosság a vásárlók körében: azok, akik alapvetően elzárkóznak a hamis termék megvásárlásától, döntő többségükben (97 százalék) nem is vásároltak ilyen terméket az elmúlt egy évben.

Összhangban a korábbi évek eredményeivel, idén is a hamisított márkás ruházat volt a legkelendőbb az illegális termékek között, a válaszadók 14 százaléka szerzett be ilyen típusú árucikkeket 2020-ban. Hamis illatszert a válaszadók 5 százaléka vásárolt, illegális programokat szintén 5 százalékuk töltött le vagy fogadott el, nem megbízható forrásból származó élelmiszert 4 százalékuk-, CD-t vagy DVD-t és nem patikából származó gyógyszert egyaránt 1-1 százalékuk vásárolt idén.

A felmérés a demográfiai tényezőket vizsgálva arra is rámutat, hogy a fiatalabb korosztály (18-39 évesek), illetve a fővárosban élők vásároltak legnagyobb arányban hamis terméket a kérdezést megelőző egy évben.

Azok közül, akik az elmúlt egy évben vásároltak hamis terméket, a legtöbben (62 százalék) a beszerzett termék alacsonyabb árát jelölték meg fő motivációjuknak. Az árérzékenységre utal az is, hogy a tavalyi felméréshez viszonyítva 10 százalékponttal növekedett azoknak az aránya (72 százalékról 82 százalékra), akik eredeti terméket vásároltak volna, ha ahhoz olcsóbban tudtak volna hozzájutni. Az ár mellett fontos tényezőnek jelölték meg a minőséget is, 59 százalékuk ugyanis

SAJTÓKÖZLEMÉNY Eredményes a nemzetközi fellépés az élelmiszerhamisítás ellen

2020. augusztus 13.

Sikeresen zajlott le az Interpol és az Europol által koordinált IX. OPSON nemzetközi razzia 2019. decembere és 2020. júniusa között: a 83 ország részvételével megszervezett akcióban összesen 26 ezer rajtaütésre került sor.

SAJTÓKÖZLEMÉNY OPSON VII. nemzetközi akció: tonnaszám találtak gyanús élelmiszert

2018. április 26.

Ismét sikeres volt az együttműködés a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között. Mindhárom szervezet részt vett ugyanis az INTERPOL és az EUROPOL szervezte élelmiszerhamisítás elleni nemzetközi műveletben.

HÍR - NAV Új logisztikai bázis és élelmiszer-laboratórium Balatonbogláron

2018. április 4.

Új logisztikai bázist és élelmiszer-laboratóriumot adtak át, a magyar családi tulajdonban lévő Halker Kft. balatonboglári telephelyén. Az 1,4 milliárd forintos projekt 912,8 millió forintos uniós támogatást nyert el. A beruházásokról Gödry Zoltán ügyvezető igazgató-tulajdonos elmondta, a még felszerelésre váró élelmiszer-laboratórium a kutatásokkal együtt fontos szerepet kap az élelmiszer-hamisítás elleni küzdelemben, lehetővé téve a termékek azonnali bevizsgálását.

CIKK Vi­gyázz, mi­lyen son­kát ve­szel hús­vétra! Így is­merd fel az iga­zit!

2018. március 7.

A sonka a ser­tés comb­já­ból ké­szül, sóban pá­col­ják, ke­mény­fá­val füs­tö­lik. Ide­á­lis eset­ben. Csak­hogy a ha­tal­mas nye­re­ség miatt már ked­venc hús­véti éte­lün­ket is ha­mi­sít­ják. Ho­gyan tud­ják ma­ni­pu­lálni a húst és mi buk­tatja le őket? Utá­na­jár­tunk!