SAJTÓKÖZLEMÉNY Gyermekeink egészsége is a tét, nem éri meg hamisított játékokat venni

2021. május 31.

Gyermeknap közeledtével jellemzően megnő a kereslet a különböző játékok, például babák, állatfigurák, társasjátékok iránt, ezért érdemes számolni a hamis, vagy illegális forrásból származó termékek tömeges megjelenésével. Ezek az árucikkek sajnos többféle módon károsíthatják a vásárlókat, és emellett a magyar gazdaságot is.

A hamisított játékok forgalmazása igen jelentős részét teszi ki az Európai Uniót célzó illegális kereskedelemnek. Az Európai Bizottság adatai szerint 2018-ban csaknem 740 millió euró értékben, körülbelül 27 millió hamis terméket foglaltak le az unió külső határain, és a lefoglalt árucikkek mintegy 14 százalékát a játékok tették ki. Ezzel a cigaretta után a játék volt a második legnagyobb számban lefoglalt árucikk abban az időszakban.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) támogatásával 2020. október 19-én vette kezdetét az Europol LUDUS kódnevű akciója, amely célja a hamisított gyermekjátékok szállításának és tárolásának felderítése volt. Az idén januárban lezárult művelet során közel 5 millió hamis játékot foglaltak le, több mint 16 millió euró (több mint 5,6 milliárd forint) értékben. Az akció keretében mintegy 4800 ellenőrzést hajtottak végre összesen 24 országban, köztük Magyarországon is. Az Europol akciójának eredményeként 125 bírósági eljárás indult, továbbá 11 csalót tartóztattak le, és számos ország indított vizsgálatot a gyermekbiztonságot veszélyeztető bűnügyi hálózatok felszámolására.

Legnagyobb számban játékautók, társasjátékok és népszerű gyermekműsorok szereplőit ábrázoló bábuk szerepeltek a lefoglalt tárgyak között. Ezeket a termékeket rendkívül nehéz megkülönböztetni az eredeti játékoktól, pedig szinte minden esetben komoly egészségügyi kockázatot jelentettek a gyermekre nézve, ugyanis nem estek át a törvény által előírt szigorú biztonsági vizsgálatokon.

„A probléma Magyarországot is minden évben érinti, ezért a hatóságok folyamatosan, a LUDUS-hoz hasonló, összehangolt akciókkal dolgoznak azon, hogy visszaszorítsák a hamis játékok piacát. A vásárlásaink során ezért is fontos, hogy mindig tájékozódjunk, honnét vásárolunk. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben és

EUIPO: az európaiak tisztán látják a szellemitulajdon-jogok fontosságát

2020. december 12.

Az EU-ban a fogyasztók összesen 5 százaléka vásárolt szándékosan hamisított termékeket a 2020. júniusát megelőző egy évben, de legtöbbjük felhagyna ezzel a tevékenységgel, amennyiben megfizethető áron juthatna hozzá az eredeti termékhez. Uniós szinten a vásárlók 80-, a magyarok 75 százaléka helyesen értelmezi a szellemitulajdon-jogokat – derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) idei kutatásából.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala 2013. és 2017. után idén ismét megvizsgálta az európai fogyasztók hamistáshoz fűződő attitűdjét. A kutatásból kiderült, hogy saját bevallásuk szerint a megkérdezettek 5 százaléka vásárolt szándékosan hamisított termékeket 2019. és 2020. júniusa között, valamint 8 százalékuk vállalta, hogy tudatosan illegális forrásokon keresztül jutott el online tartalomhoz ugyanebben az időszakban.

Bíztató eredmény, hogy az európaiak 80 százaléka általában helyesen értelmezi a szellemitulajdon-jogokat. Ebben a kategóriában a legerősebben a lengyelek teljesítettek (91 százalék), a legkevésbé tudatosnak a máltaiak bizonyultak (32 százalék), a magyaroknak pedig 75 százaléka tisztában van ezen jogok fontosságával. A felmérés rámutat arra is, hogy összefüggés áll fenn a jogszerűtlen tartalmakat és a hamisított termék vásárlását támogató fogyasztói magatartás között, ugyanis az illegális online tartalom mellett döntők közel harmada (30 százaléka) vásárolt hamisított termékeket is.

„A magyar gazdaság versenyképessége szempontjából elengedhetetlen, hogy minél többen tisztában legyenek a szellemi tulajdon jelentőségével. Ez a mostani egy bíztató eredmény, hiszen azt jelenti, hogy a vásárlások során kevesebben szereznek be hamisítványokat vagy ritkábban vesznek igénybe illegális online forrásokat a tartalomfogyasztás során.” – emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese. Hozzátette: bár a lakosság jelentős hányada értelmezi helyesen ezeket a jogokat, ez az érték 5 százalékkal elmarad az EU-s átlagtól. Hasznos visszajelzés számunkra ez a kutatás, hiszen rámutat arra, hogy nem volt eredménytelen az eddigi munkánk, de folytatnunk kell a

Egyre kevésbé dőlünk be a hamisítóknak

2020. november 18.

A magyar lakosságnak csak a 11 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben hamis termékeket, azonban a magyarok egyre kisebb hányada ismeri fel azok egészségkárosító hatását, és a hamisított árucikket vásárlók felelősségre vonásáról is enyhébben vélekednek – derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és Tárki legfrissebb éves fogyasztói kutatásából.

Az elmúlt tíz évben a 2019 és 2020 júliusa közötti időszakban volt a legalacsonyabb a hamis terméket vásárlók aránya (11 százalék) a HENT felmérése szerint, de a kutatás arra is rámutat, hogy a magyar lakosság 80 százaléka egyáltalán nem vásárolna hamis vagy kétes forrásból származó terméket. Biztató eredmény továbbá, hogy emelkedik a fogyasztói tudatosság a vásárlók körében: azok, akik alapvetően elzárkóznak a hamis termék megvásárlásától, döntő többségükben (97 százalék) nem is vásároltak ilyen terméket az elmúlt egy évben.

Összhangban a korábbi évek eredményeivel, idén is a hamisított márkás ruházat volt a legkelendőbb az illegális termékek között, a válaszadók 14 százaléka szerzett be ilyen típusú árucikkeket 2020-ban. Hamis illatszert a válaszadók 5 százaléka vásárolt, illegális programokat szintén 5 százalékuk töltött le vagy fogadott el, nem megbízható forrásból származó élelmiszert 4 százalékuk-, CD-t vagy DVD-t és nem patikából származó gyógyszert egyaránt 1-1 százalékuk vásárolt idén.

A felmérés a demográfiai tényezőket vizsgálva arra is rámutat, hogy a fiatalabb korosztály (18-39 évesek), illetve a fővárosban élők vásároltak legnagyobb arányban hamis terméket a kérdezést megelőző egy évben.

Azok közül, akik az elmúlt egy évben vásároltak hamis terméket, a legtöbben (62 százalék) a beszerzett termék alacsonyabb árát jelölték meg fő motivációjuknak. Az árérzékenységre utal az is, hogy a tavalyi felméréshez viszonyítva 10 százalékponttal növekedett azoknak az aránya (72 százalékról 82 százalékra), akik eredeti terméket vásároltak volna, ha ahhoz olcsóbban tudtak volna hozzájutni. Az ár mellett fontos tényezőnek jelölték meg a minőséget is, 59 százalékuk ugyanis

SAJTÓKÖZLEMÉNY STOP akció: több millió hamis maszkot és Covid-tesztet foglaltak le

2020. október 14.

A koronavírus-járvány következtében megjelenő hamis gyógyszerek, maszkok és egészségügyi eszközök kereskedelmének visszaszorítása érdekében indult a STOP nemzetközi akció. A Vám Világszervezet által vezetett akció során több mint 300 millió egységnyi silány minőségű, hamis gyógyszert, megközelítőleg 50 millió darab orvostechnikai eszközt, valamint körülbelül 2,8 millió liter ellenőrizetlen forrásból származó kézfertőtlenítő gélt foglaltak le.

A 2020. május 11. és július 12. között lezajlott nemzetközi STOP akciót a koronavírus-járvány következtében fellendülő illegális gyógyszer-, és orvostechnikai eszköz kereskedelem visszaszorítása érdekében a Vám Világszervezet (VVSZ) hívta életre, gyorsan reagálva a kialakult járványhelyzet kihívásaira és kockázataira. A VVSZ mellett számos nemzetközi szervezet: az INTERPOL, az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC), az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Europol, valamint a magánszektor szereplői – többek között a Novartis, a Servier, a Pfizer, a Sanofi illetve az UL – is részt vettek az akcióban.

A mindössze 63 napot lefedő akció folyamán, nemzetközi szinten közel kétezer (1683) rajtaütésre került sor, amelyek során több mint 300 millió egység illegális forrásból származó, esetenként lejárt szavatosságú gyógyszer, továbbá 47 millió darab hamisított orvosi felszerelés (maszkok, kesztyűk, COVID-19 tesztkészletek, hőmérők és védőruhák), valamint körülbelül 2,8 millió liter ellenőrizetlen forrásból származó kézfertőtlenítő gél került lefoglalásra.

A nemzetközi összefogás Magyarországon is komoly sikerrel zárult a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, illetve az Országos Rendőr-főkapitányság munkatársainak kitartó munkájának-, valamint a Hamisítás Ellen Nemzeti Testület (HENT) koordinációs és szakértői helytállásának köszönhetően.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az akció végrehajtása során közel 200 ezer járművet és 400 ezer személyt ellenőrzött, majd a szakhatósági döntések alapján több mint 3,5 millió darab különféle típusú árunak adott „STOP” jelzést. A lefoglalt vagy visszatartott termékek legnagyobb része hamis, nem megfelelő minőségű, engedély nélküli orvostechnikai eszköz, gyógyszer, fertőtlenítő folyadék és védőeszköz (leginkább maszk) volt.

Az egészségügyi

SAJTÓKÖZLEMÉNY Sok fiatal gyógyszernek hiszi a beszedett étrend-kiegészítőt

2020. augusztus 26.

A magyar fiatalok közel kétharmada (66,2 százalék) fogyasztott már valamilyen étrend-kiegészítőt, ugyanakkor 23,6 százalékuknak problémát jelent megkülönböztetni őket a gyógyszerektől. A felmérés szerint több mint negyedük tévesen úgy véli, ezek a szerek gyógyító hatással bírnak – derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI idei közös kutatásából.