SAJTÓKÖZLEMÉNY SAJTÓKÖZLEMÉNY — A hazai Z-generáció is csatlakozhat a hamisítás elleni fellépéshez

2022. június 8.

Magyarországon leginkább a fiatalabb korosztály vásárol hamisítványokat a Tárki 2021-es, reprezentatív kutatása szerint. A 15 és 24 év közötti európai fiataloknak pedig több mint fele (52 százalék) nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évben legalább egy hamisított terméket vásárolt – szándékosan vagy véletlenül – az interneten, egyharmaduk (33 százalék) pedig azt is megosztotta, hogy illegális forrásból jutott digitális tartalomhoz. A helyzetre reagálva a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) a Hamisítás Elleni Világnap alkalmából „Az eredeti az igazi!” kreatív pályázat keretében vonja be a 16-25 éves középiskolásokat és egyetemistákat az illegális forrásból származó termékek elleni küzdelembe.

Sem az iskolai végzettség, sem a vevők neme nincs hatással a hamisítványok vásárlására, azonban a kor és a lakóhely már számít. A járvány után készült felmérés megerősítette, hogy a fiatalok 37 százaléka szándékosan vásárolt egy vagy több hamisított terméket, ami jelentős növekedés a korábbi eredményekhez képest (14 százalék). Magyarországon a fiatalok 37 százaléka szándékosan vásárolt hamis terméket, 17 százalékuk pedig tudatosan jutott jogsértő, „kalóz” tartalmakhoz – emeli ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának idei felmérése.

Pedig az eredeti termékek vásárlása biztonságos, értékálló és garanciális, miközben támogatja a magyar gazdaságot és csökkenti a szervezett bűnözést. Ezt erősíti meg a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI 2021-es kutatása is, amelynek alapján a magyar lakosság jelentős többsége (64 százaléka) szerint hosszabb távon jobban megéri eredeti árucikkeket vásárolni, mint hamisat. Ennek ellenére szinte minden hatodik ember (15 százalék) beszerzett valamilyen hamisított terméket, ezek közül a legnépszerűbbek a márkás ruhák (17 százalék), az illatszerek (6 százalék), az illegálisan letöltött programok (6 százalék) és gyógyszerek (2 százalék). A tanulmány adatai alapján azonban optimizmusra ad okot, hogy a tipikusan márkahű és eredetiségpárti vevők többségét is a fiatalok adják (58 százalék).

A

SAJTÓKÖZLEMÉNY Kerüld el a balesetet, vásárolj eredeti biciklit! – A vizsgált hamis termékek 97 százaléka balesetveszélyes

2022. május 3.

Magyarországon a lakosság több mint kétharmada kerékpározik, túlnyomó többségük saját biciklivel jár. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) tanulmánya szerint a 2010–2017 közötti időszakban történt 191 hamis termék bejelentést vizsgáló elemzés alapján a vizsgált hamis termékek 97 százaléka súlyos baleseti kockázatot rejt. A Giro d’Italia verseny apropóján a hamis kerékpárok és alkatrészek veszélyeire és az eredeti termékek fontosságára hívja fel a figyelmet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az erről szóló kampányban.

A hamis termékek az élet minden területén jelen vannak, legyen szó ruházati cikkekről, illatszerekről, járműalkatrészekről vagy éppen kerékpárokról. Egy márkás bicikli költséges befektetés, ezzel szemben egy hamisítvány olcsó megoldásnak tűnhet. Aki feltűnően alacsony árú alternatívát keres, könnyen belefuthat egy hamis termékbe.

„Ha biztosra szeretnénk menni, forduljunk a hivatalos márkakereskedőkhöz. A legtöbb cég esetében a forgalmazó partnerek fel vannak sorolva a márka hivatalos weboldalán. Ha pedig online vásárolnánk, érdemes megnézni a honlap impresszum adatait, minél kevesebb az információ arról, hogy ki működteti az oldalt, annál gyanúsabb. Ha kizárólag e-mail címet és postafiókot találunk, akkor érdemesebb egy másik oldalt keresni. Az ilyen esetekben ugyanis nem csak a vásárló jár rosszul a silány minőség miatt, hanem sérül a védjegy tulajdonosának hírneve és gazdasági kárt is szenved” – javasolja Dr. Fulajtár Zsófia ügyvéd, a HENT jogérvényesítési munkacsoportjának vezetője.

A silány minőségű, hamis termékek könnyen tönkremennek, így végeredményben jóval költségesebbek, mint az értékálló eredetiek. A hamis biciklik és alkatrészek ráadásul komoly bajt okozhatnak: könnyen válhatunk balesetek részeseivé miattuk. „Az elmúlt három évben közel 3 ezer kerékpáros baleset történt országszerte. Bár a hamisítványokat gyakran nem könnyű felismerni, az ilyen esetek megelőzéséhez

KAMPÁNY A BIZTONSÁGOS KERÉKPÁRHASZNÁLATÉRT Hajts az eredetire!

2022. május 3.

A Giro d’Italia nemzetközi kerékpáros körverseny magyarországi, május 6-i indulásának apropóján  a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal és az Országos Rendőr-főkapitánysággal közösen elindítottuk a Hajts az eredetire! című kampányunkat, amellyel szeretnénk felhívni a figyelmet az eredeti biciklik és alkatrészek vásárlásának előnyeire és a hamis termékek hátrányaira és veszélyeire, ezzel is ösztönzöve a minőségi termékek használatát.

„Ha biztosra szeretnénk menni, forduljunk a hivatalos márkakereskedőkhöz. A legtöbb cég esetében a forgalmazó partnerek fel vannak sorolva a márka hivatalos weboldalán. Ha pedig online vásárolnánk, érdemes megnézni a honlap impresszum adatait, minél kevesebb az információ arról, hogy ki működteti az oldalt annál gyanúsabb. Ha kizárólag email címet és postafiókot találunk akkor érdemesebb egy másik oldalt keresni. Az ilyen esetekben ugyanis nem csak a vásárló jár rosszul a silány minőség miatt, hanem a védjegy tulajdonosának sérül a hírneve és gazdasági kárt is szenved.” – Dr. Fulajtár Zsófia ügyvéd, a HENT jogérvényesítési munkacsoport vezetője.

Európai átlagban 2010 és 2017 között piacra került, hamisított termékek 16%-a okozott balesetveszélyt mechanikai hiba miatt.

„Az elmúlt  három évben közel 3000 kerékpáros baleset történt országszerte. Bár a hamisítványokat gyakran nem könnyű felismerni, az ilyen esetek megelőzéséhez hozzátartozik a minőségi termékválasztás.” – Gál Kristóf, r. alezredes.

2019 és 2021 között évente közel 3000 kerékpáros baleset történt országszerte, amelyek közül évente átlagosan 29 halálos kimenetelű volt. A balesetek száma az elmúlt három évben szerencsére folyamatosan csökken.

Legyen az illatszer, ruházati cikk, gyerekjáték, gépjármű- vagy kerékpáralkatrész, ma már gyakorlatilag mindent hamisítanak. Az utánzatok jellemzően olcsón, az eredeti termék árának töredékéért megvásárolhatók, viszont ugyanazt

SAJTÓKÖZLEMÉNY Egyre több veszélyes hamisítványt értékesítenek online

2022. március 22.

Az Európai Unióba érkező, lefoglalt hamis termékek háromötöde online értékesítésből származik – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) legfrissebb tanulmányából. A leggyakrabban hamisított, veszélyesnek is minősülő árucikkek között a leggyakoribbak a parfümök, a kozmetikumok, a ruházati cikkek, a játékok, a gépjármű-alkatrészek és a gyógyszerek.

A hamisított termékek – természetüknél fogva – számos negatív következménnyel járnak. Az EUIPO és az OECD márciusban kiadott, globális piacot 2017-2019 között vizsgáló jelentése szerint a hamisítványok nemcsak gazdasági károkat okoznak, munkahelyek elvesztéséhez vezetnek, hanem komoly kockázatot is jelentenek a fogyasztók számára. Ide sorolhatók az egészségügyi kockázatok (például a hamisított gyógyszerek és élelmiszerek), a biztonsági kockázatok (például a hamisított gépjármű-alkatrészek és akkumulátorok), illetve a környezeti kockázatok (például hamisított vegyszerek és növényvédő szerek).

A tanulmány a vámhatósági lefoglalásokból származó és egyéb jogérvényesítési adatokat elemzi, és azt vizsgálja meg, hogyan jutnak el a veszélyes hamisítványok a fogyasztókhoz. Az unióba behozni kívánt veszélyes termékek esetében az összes lefoglalás 60 százalékát az online értékesített áruk tették ki. Ezek közül a leggyakrabban lefoglalt termékek a kozmetikumok voltak (46 százalék), ezen kívül jelentős még a ruházati cikkek (18 százalék), a játékszerek és társasjátékok (17 százalék), valamint a gépjármű-alkatrészek (8 százalék) mennyisége is.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese a tanulmány kapcsán kiemelte, csakis uniós szintű összefogással lehet a hamisított termékek Európába áramlását megfékezni. „Sajnos Magyarország is kiveszi részét a hamis termékek beszerzéséből. Az elemzésből például kiderül, hogy hazánk az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság után a harmadik legnépszerűbb célország a Kínából érkező, lefoglalt hamis parfümök és kozmetikumok esetében” – mondta Pomázi Gyula.

A legtöbb veszélyes hamisítvány Kínából (az összes vámhatósági lefoglalások 55 százaléka), illetve Hongkongból (19 százalék) származott, ezek együttesen a

SAJTÓKÖZLEMÉNY Hamisított márkás ruhát, parfümöt és illegális szoftvert vásárolnak leginkább a magyarok

2021. november 10.

Idén is a márkás ruházat, az illatszer és az illegális számítógépes programok a legkelendőbb hamisított termékek Magyarországon – mutat rá a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. friss, reprezentatív kutatása. A magyarok többsége szerint hosszabb távon megéri eredeti árucikkeket vásárolni, ennek ellenére szinte minden hatodik ember beszerzett valamilyen holmit nem megbízható forrásból.   

Az idei felmérés eredményei az elmúlt évekhez hasonlóan alakultak. A hazai fogyasztók közel kétharmada (64 százalék) véli úgy, hogy idővel megtérül, ha eredeti terméket választ a hamisítvány helyett. A kutatásban megkérdezettek többsége (59 százalék) ugyancsak egyetért azzal, hogy a hamisítás miatt nem csak komoly bevételtől esik el az állam, miközben a bűnszervezetek gazdagodnak (58 százalék), de az ilyen termékek veszélyesek is lehetnek az egészségre (64 százalék). A válaszadók közel fele (45 százalék) emellett attól is tart, hogy a hamisítás következtében munkahelyek szűnnek meg.

„A termékhamistás évente akár 300 milliárd forint körüli kárt okozhat a hazai gazdaságnak. Az illegális forrásból beszerzett árucikkek, például ételek, italok vagy gyógyszerek akár veszélyt is jelenthetnek az egészségre. A világjárvány következtében a lakosság megengedőbbé vált a hamisítványokkal szemben, pedig az eredeti termékek vásárlása biztonságos, értékálló és garanciális, miközben támogatja a magyar gazdaságot és csökkenti a szervezett bűnözést. A vállalkozásoknak azt javaslom, mindenképpen szerezzenek védjegy- vagy bármilyen egyéb oltalmat termékeikre, ezáltal sokkal hatékonyabban tudnak fellépni a hamisítók ellen” – hangsúlyozta Pomázi Gyula, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

A magyarok 58 százaléka szerint a hamis termék nem olyan jó minőségű, mint az eredeti, mégis a lakosság 15 százaléka vásárolt idén hamisítványt, elsősorban (72 százalék) az alacsonyabb ár miatt. A korábbi évekhez hasonlóan a legnépszerűbbek a hamisított márkás ruházati termékek (16 százalék) és az illatszerek (6 százalék), emellett gyakran töltöttek le a fogyasztók

SAJTÓKÖZLEMÉNY Millenniumi Díj: a szellemitulajdon-védelem példamutató szervezeteit ismerték el

2021. szeptember 6.

Idén 7 díjazott kapta meg a szellemitulajdon-védelem területén kiemelkedően teljesítőknek járó Millenniumi Díj kitüntetést. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen zajló ünnepségen a Cirko Film – Másképp Alapítvány, az Élet és Tudomány hetilap, a Magyar Design Kulturális Alapítvány, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat Természettudományi Kutatóközpontja, a REGIO Játékkereskedelmi Kft., a SANOFI, illetve a Tankcsapda zenekar vehette át az elismeréseket.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) jogelődje, a Magyar Szabadalmi Hivatal a millennium évében, vagyis 2000-ben alapította meg a Millenniumi Díjat, amely a szellemi tulajdon védelmében példaadó intézmények, szervezetek kitüntetésére szolgál.

A díj megalapítása óta eltelt két évtized alatt – a mai díjazottakkal együtt – 83 kiemelkedő hazai szellemi és kulturális műhely részesült ebben a rangos kitüntetésben. Ezek jellemzően értékes szellemi tulajdoni portfólióval rendelkező vállalatok, kutatóhelyek, kulturális intézmények, szellemi alkotóműhelyek voltak.

A járvány rávilágított arra, hogy azok a gazdasági, tudományos és kulturális szervezetek bizonyultak erősebbnek, válságállóbbaknak, amelyek felelősséggel tudták kezelni szellemitulajdon-jogaikat. „Azon dolgozunk, hogy a gazdaság újraindítása során minél többen szerezzenek oltalmat újításaiknak, és ne hagyják, hogy szemfüles külföldi vállaltok húzzanak hasznot az innovációikból. A hazai bejelentők szellemitulajdon-védelmi aktivitása szerencsére az elmúlt években felívelő pályán mozog, a nemzeti úton benyújtott iparjogvédelmi bejelentések száma szinte mindegyik oltalmi forma esetében növekedett – ugyanakkor még mindig le vagyunk maradva az európai átlagtól az iparjogvédelmi oltalmak számosságát tekintve. A Millenniumi Díj idei kitüntetettjeinek példamutató teljesítménye azért is érdemel elismerést, mert munkájuk motiváló lehet a többi vállalkozás, szervezet számára is” – fogalmazott a Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke.

Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében elmondta: „Ma már a szellemi tulajdon megléte a vállalkozások versenyképességének meghatározó eleme, s ennek védelme elősegíti, hogy az oltalmazott találmány, tárgy, szerzői mű a kitalálójának sajátja maradjon, ezzel együtt pedig szolgálja a közjót is.

2021. szeptember 6.|Kategóriák: Hír, HENT sajtóközlemények, hírek|Címkék: , , |

SAJTÓKÖZLEMÉNY Hamisítás Elleni Világnap: évről évre egyre tudatosabbak a magyar fogyasztók

2021. június 10.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által készített legfrissebb tanulmány szerint a fogyasztók még mindig nehezen különböztetik meg a valódi termékeket a hamisítványoktól. A Hamisítás Elleni Világnap célja éppen a fogyasztói tudatosság növelése, a hamisítványok, illegális kereskedelem gazdasági, egészségügyi következményeinek bemutatása.

A COVID-19 járvány és az emiatt jelentősen megnövekedett online vásárlás, valamint a digitális tartalmakhoz való hozzáférés új megvilágításba helyezte a szellemi tulajdonjogok európai megsértésének kockázatait és kárait. Az EUIPO és az OECD közös tanulmánya szerint a hamisítványok az uniós behozatal közel 7 százalékát teszik ki, 121 milliárd euró értékben, és minden ágazatra hatással vannak: a kozmetikumok és a játékok, a bor és más italok, az elektronikai termékek, a ruházat, de még a növényvédő szerek ágazatára is. A fogyasztókra nézve súlyos egészségügyi és biztonsági kockázatot jelenthetnek, emellett több milliárdos gazdasági károkat okoznak a vállalkozásoknak és az államoknak, ami bevételcsökkenéshez, adókieséshez és munkanélküliséghez is vezet.

Miközben globálisan virágzik az elektronikus kereskedelem – az Eurostat adatai szerint 2020-ban az európaiak több mint 70 százaléka vásárolt online –, a hamisított termékekkel kapcsolatos bizonytalanság továbbra is fontos szempont az uniós polgárok számára. „A felmérésből kiderül, hogy saját bevallásuk szerint, átlagban minden tizedik európai embert tévesztettek már meg eladott hamisítványokkal. A tanulmány szerint az európaiak egyharmadában merült fel kétség az általuk megvásárolt termék eredetiségét illetően. Bár évről évre tudatosabban választanak eredeti termékeket a magyarok, a félrevezetett fogyasztók arányát tekintve az unióban harmadik helyen áll Magyarország (15 százalék) Bulgária (19 százalék) és Románia (16 százalék) mögött. A legalacsonyabb számokat az EU-n belül Svédországban (2 százalék) és Dániában (3 százalék) mérték. A Hamisítás Elleni Világnapnak éppen ezért fontos figyelemfelhívó szerepe az is, hogy a fogyasztókat a tudatosabb vásárlásra ösztönözzük” – fogalmazott Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke és a Hamisítás Elleni

SAJTÓKÖZLEMÉNY Vigyázzunk a parfümökkel és a locsolókölnikkel húsvétkor

2021. április 2.

Az ellenőrizetlen forrásból származó parfümök a súlyos egészségügyi károsodás mellett jelentős gazdasági károkat is okozhatnakhívta fel a figyelmet Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese. A HENT és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. éves fogyasztói kutatásaiból kiderült, hogy az elmúlt időszakban szerencsére tudatosabbak a fogyasztók és egyre nagyobb arányban utasítják el a hamis illatszereket és kozmetikumokat.

A bőrpír és a viszketés mellett súlyos allergiás reakciókat, kiütéseket, asztmát, de akár arcüregi problémákat is okozhatnak a hamis kozmetikumok, hiszen ezek a termékek nem mentek át a szükséges ellenőrzéseken. A termék csomagolásának, üvegének megvizsgálásával megelőzhetjük az egészségügyi kockázatokat. Árulkodó lehet az ár is, hiszen bizonyos összeg alatt nem lehet eredeti parfümöt vásárolni. Eredeti termékeknél a celofáncsomagolás tökéletesen illeszkedik a dobozra, szorosan ráfeszül, nem csúszkál. Ha egyáltalán nincs celofán a dobozon vagy túl laza, gyűrött, elmozdul, akkor biztos, hogy hamisítványról van szó. Egy eredeti illat csomagolásán soha nincs hiba, elütés, nem csúsznak el a betűk, ahogy a betöltött folyadék színe, állaga is változhat hamis termékeknél, eltérhet az eredeti parfümtől.

Mindig ügyeljünk arra, hol veszünk parfümöt, de húsvétkor legyünk különösen óvatosak: a legmegbízhatóbb forrásnak a márkaboltok és az ellenőrzött üzletek, hálózatok számítanak. Nemcsak magunknak vagy szeretteinknek árthatunk a hamis termékkel, de az eredeti termékek gyártóit, hosszú távon pedig a gazdaságot is megrövidítjük, hiszen a hamisítók nem fizetnek járulékokat, adót, aminek ennek végül mi látjuk kárát” – emelte ki Pomázi Gyula.

A HENT és a TÁRKI  éves fogyasztói kutatásaiból kiderült, hogy az elmúlt időszakban tudatosabbak a fogyasztók és egyre nagyobb arányban utasítják el a hamis illatszereket és kozmetikumokat. 2011-ben mindössze a válaszadók kétharmada (66 százaléka) mondta, hogy nem vásárolna illegális forrásból származó parfümöket, 2019-ben a fogyasztók 82 százaléka, 2020-ban 86 százalék utasítja el

SAJTÓKÖZLEMÉNY Tengeren érkezik a legtöbb hamis áru

2021. március 29.

A hamis áruk szállításának az egyik legfőbb csatornája a konténeres tengeri fuvarozás: 2014 és 2016 között így szállították a lefoglalt hamisított áruk összértékének 56 százalékát. A hajóval szállított konténerek több mint fele Németországon, Hollandián és az Egyesült Királyságon keresztül jutott be az unióba 2016-ban – derül ki a friss uniós tanulmányokból. Ezen javíthat, ha az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen nevű szervezet (EMPACT) a 2021-2025-ös szakpolitikai ciklusában prioritásként ismeri el a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményeket.

2016-ban mintegy 121 milliárd eurónyi hamis termék áramlott az EU-ba, ami a teljes import 6,8 százaléka. Ez 83 milliárd euró veszteséget okozott az európai cégeknek, 15 milliárd eurónyit az EU-államoknak és 610 ezer munkahely megszűnését eredményezte – hozta nyilvánosságra friss tanulmányában az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

A kutatás szerint 2014 és 2016 között a legtöbb hamisított és kalózterméket postai csomagokban foglalták le (57 százalék), azonban az érték alapján egyértelműen a konténerszállító hajóval érkező hamisítványok dominálnak, ez az összérték mintegy 56 százaléka. Mivel a tengeri konténeres szállítás nagy előnye, hogy olcsón és hatékonyan képes kiszolgálni a kereskedelmet, nem meglepő, hogy a nemzetközi áruforgalom több mint 80 százalékát így bonyolítják.

A lefoglalt kozmetikai és szépségipari termékek, lábbelik, élelmiszerek, játékok és bőráruk összértékének több mint 50 százalékát tengeren szállították, ahogyan a lefoglalt elektronikai termékek 49 százalékát is. A tavalyi évben nem meglepő módon a gyógyszeripari hamisítványok száma is megugrott.

A jelentősen növekvő globális kereskedelem egyre nagyobb terhet ró a vámhatóságokra. Míg a röntgen- vagy gammasugár-vizsgálattal a kábítószerek és fegyverek szállítása felderíthető, a hamisított vagy illegális forrásból származó áru kiszűrésében nem hatékony. Ezek felderítése fizikai jelenlétet igényel, azonban a konténereknek csak kevesebb mint 2 százalékát ellenőrzik így.

„A koronavírus járvány fokozta a problémát: a bűnözői hálózatok nagyon

SAJTÓMEGHÍVÓ 125 éves a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – jubileumi ünnepség

2021. február 25.

1896. március 1-jén jött létre a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal, vagyis a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) jogelődje, Magyarország legrégebbi, innovációval foglalkozó hivatala.

A jeles alkalmat az SZTNH online elérhető esemény keretében ünnepli meg. A rendezvényen köszöntőt mond Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke; Palkovics László innovációs és technológiai miniszter; Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára, valamint videóüzenetben köszönti a hivatalt Daren Tang, a World Intellectual Property Office (WIPO) vezetője is. 

Az ünnepség részletes programja (a további felszólalók névsorával), valamint maga az online közvetítés az alábbi linken érhető el:
https://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/125-eves-az-sztnh

Az ünnepség időpontja: 2021. március 1. (hétfő) 10:00 óra.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a vírushelyzetre való tekintettel az eseményen sajtóorgánumonként legfeljebb egy operatőr vagy fotós személyes részvételére lehetőség van (helyszín: Budapest Music Center, Mátyás u. 8.). Ehhez kérjük, hogy legkésőbb 2021. február 28. (vasárnap) 17:00 óráig jelezzenek vissza a kommunikacio@hipo.gov.hu e-mail címre.

2021. február 25.|Kategóriák: Hír, HENT sajtómeghívók, meghívók|Címkék: |