Illegális gyógyszergyár Magyarországon

Magyarországon is találtak már illegális gyógyszergyárat. Amerikai adatok szerint a gyógyszerek tíz százalékát illegálisan értékesítik a világon – erről a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője, Ilku Lívia beszélt a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában.

Halálos veszély a hamis gyógyszer

Belehalhat, aki hamisított gyógyszert szed, akár azért is, mert nem használ egy súlyos betegség ellen, de gyakran okoznak allergiás rohamot is. Egyre több magyar vásárol gyógyszert piacon vagy interneten, márpedig az Egészségügyi Világszervezet szerint az interneten kapható gyógyszerek 80 százaléka hamis. – írja a Magyar Nemzet.

Nem is gondolná, honnan szerzik a pénzt a terroristák!

A gyógyszerhamisítás az egyik legnagyobb illegális üzlet, amelynek óriási a részesedése a nemzetközi terrorizmus pénzelésében – mondta a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője hétfőn az M1 csatornán.

Évi százezer állást szüntet meg a hamis gyógyszer az EU-ban

Mintegy 10,2 milliárd eurós kárt okoz évente a hamis gyógyszerek online forgalmazásából származó közvetlen bevételkiesés uniós szinten, ami a teljes belső piac forgalmának 4,4%-át jelenti. Hazánkban a hamis gyógyszerek évi 130 milliárd forint kárt okoznak, ami a teljes hazai gyógyszerforgalom 13%-át és az Unióban regisztrált hamis készítmények 4%-át jelenti – derül ki az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.

Reflektorban az étrend-kiegészítők

A szakma régóta érzékeli, hogy az étrend-kiegészítőkkel és a speciális – gyógyászati célra szánt tápszerekkel kapcsolatban igen sok teendője van, szükséges kontrollt építeni a rendszerbe. Dr. Ilku Líviát, a MAGYOSZ igazgatóját, a HENT Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport vezetőjét kérdeztük arról, hogy miért van szükség az önszabályozásra és hogy mi várható a most születő rendszer létrehozása után. – olvasható a MarketingPirula.hu oldalán.

Tájékoztató a Pfv.IV.20.133/2016. számú szerzői joggal kapcsolatos ügyben

A felperes az internetszolgáltató alperessel szemben a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 94. § (1) bekezdés d) pontja alapján terjesztett elő keresetet, amelyben kérte az Szjt. 94. § (4) bekezdés b) pontja szerint a jogsértés elkövetéséhez kereskedelmi mértékben szolgáltatást nyújtó alperes kötelezését arra, hogy a vele szerződéses kapcsolatban álló előfizetők neve és címe megadásával szolgáltasson adatot arra vonatkozóan, hogy a közölt IP címek kikhez tartoztak a szerzői jogi védelem alatt álló művek jogosulatlan felhasználásának időpontjában. – tájékoztatott a Kúria Sajtótitkársága.

http://www.hamisitasellen.hu/wp-content/plugins/wp-accessibility-hent/toolbar/css/a11y-contrast.css