About Barsvári Tímea

A szerző nem adott nem adott meg minden adatot.
So far Barsvári Tímea has created 631 blog entries.

A Megfigyelőközpont megtartotta tavaszi munkacsoport üléseit

2021. április 16.

Dr. Vass László Ádám, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának osztályvezetője, beszámolt az egyik aktuális témájú munkacsoport, a „Szellemi tulajdon a digitális világban munkacsoport” ülésén elhangzottakról.

Az Observatory munkatársai tájékoztatót adtak a szociális médiáról, az online piactereken működő eladókról és a doménkalózkodásról (cybersquatting) szóló tanulmányok elkészültéről, valamint a kereskedelmi forgalomból kikerült műveket összegyűjtő weboldal, a jogszerű európai tartalomfogyasztási forrásokat rendszerező Agorateka portál és a blokklánc technológiák hamisítás ellenes felhasználásával foglalkozó Blockathon fórum fejleményeiről. A tanulmányokat 2021 második negyedévében fogják közzétenni. 2020 folyamán Magyarország, Írország, Románia és Spanyolország csatlakozott az Agorateka portálhoz.

A doménnevek szellemitulajdon-jog sértő használatával kapcsolatban bemutatásra került az Observatory készülő vitaanyaga, amely arra fókuszál majd, hogy hogyan lehet megelőzni a közvetítő szolgáltatókon keresztüli visszaéléseket. Ezt követően a belga doménnév regisztrátor szervezet, a DNS Belgium számolt be a szellemitulajdon-jog sértő domének elleni fellépés tapasztalatairól és a Nemzetközi Védjegyszövetség (INTA) ismertette az ICANN-nel közösen kidolgozott stratégiai javaslatait.

Az Observatory előzetesen ismertette a dinamikus blokkoló határozatokkal (dynamic blocking injunctions) kapcsolatos uniós tapasztalatokról szóló tanulmány főbb megállapításait. Ezt követően a francia szellemitulajdon-védelmi hatóság (HADOPI) képviselője elmondta, hogy a hatóság hogyan lép fel a sportközvetítésekre irányuló kalózkodás ellen.

Az első negyedévben megkezdődik a szerzői jogi és formatervezésiminta-oltalmi jogsértések és az új technológiák (mesterséges intelligencia, 3D nyomtatás) kapcsolatának vizsgálata. Az Observatory a kutatómunka elvégzésére az ENSZ kriminológiai és igazságügyi kutatóintézetét (UNICRI) kérte fel.

2021. április 16.|Kategóriák: Vállalkozásoknak, Hír|Címkék: , , |

Munkacsoport A Tudatosságfejlesztési munkacsoport 2021. évi kiemelt tervei (dr. Horváth Péter munkacsoport vezető)

2021. április 8.

Fotó: HENT

Félő, hogy a 2021-es év hátralévő része is a pandémiáról szól majd.

Tavaly a kényszerű helyzet sokakat az on-line tartalom fogyasztásra „kényszerített”. A megnövekedett igényeknek köszönhetően új legális szolgáltatások is elindultak (magyar on-demand filmtár, hangoskönyv szolgáltató, színházi előadásokat közvetítők, stb.)

Bízom abban, hogy a közönség ezeket a jogszerű tartalom szolgáltatásokat választja a kalózok helyett. A tudatos választás, az alkotók megbecsülése ezekben a hónapokban még fontosabb, mint valaha. A járványintézkedések az egész kulturális szcénát nehéz helyzet elé állítják, a legális on-line tartalomfogyasztásból származó bevételek ezért felértékelődtek. A HENT által működtetett hungaroteka.hu oldal épp ezt a célt szolgája, egy helyen összegyűjtve a hazai legális on-line tartalomszolgáltatások linkjeit.

SAJTÓKÖZLEMÉNY Vigyázzunk a parfümökkel és a locsolókölnikkel húsvétkor

2021. április 2.

Az ellenőrizetlen forrásból származó parfümök a súlyos egészségügyi károsodás mellett jelentős gazdasági károkat is okozhatnakhívta fel a figyelmet Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese. A HENT és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. éves fogyasztói kutatásaiból kiderült, hogy az elmúlt időszakban szerencsére tudatosabbak a fogyasztók és egyre nagyobb arányban utasítják el a hamis illatszereket és kozmetikumokat.

A bőrpír és a viszketés mellett súlyos allergiás reakciókat, kiütéseket, asztmát, de akár arcüregi problémákat is okozhatnak a hamis kozmetikumok, hiszen ezek a termékek nem mentek át a szükséges ellenőrzéseken. A termék csomagolásának, üvegének megvizsgálásával megelőzhetjük az egészségügyi kockázatokat. Árulkodó lehet az ár is, hiszen bizonyos összeg alatt nem lehet eredeti parfümöt vásárolni. Eredeti termékeknél a celofáncsomagolás tökéletesen illeszkedik a dobozra, szorosan ráfeszül, nem csúszkál. Ha egyáltalán nincs celofán a dobozon vagy túl laza, gyűrött, elmozdul, akkor biztos, hogy hamisítványról van szó. Egy eredeti illat csomagolásán soha nincs hiba, elütés, nem csúsznak el a betűk, ahogy a betöltött folyadék színe, állaga is változhat hamis termékeknél, eltérhet az eredeti parfümtől.

Mindig ügyeljünk arra, hol veszünk parfümöt, de húsvétkor legyünk különösen óvatosak: a legmegbízhatóbb forrásnak a márkaboltok és az ellenőrzött üzletek, hálózatok számítanak. Nemcsak magunknak vagy szeretteinknek árthatunk a hamis termékkel, de az eredeti termékek gyártóit, hosszú távon pedig a gazdaságot is megrövidítjük, hiszen a hamisítók nem fizetnek járulékokat, adót, aminek ennek végül mi látjuk kárát” – emelte ki Pomázi Gyula.

A HENT és a TÁRKI  éves fogyasztói kutatásaiból kiderült, hogy az elmúlt időszakban tudatosabbak a fogyasztók és egyre nagyobb arányban utasítják el a hamis illatszereket és kozmetikumokat. 2011-ben mindössze a válaszadók kétharmada (66 százaléka) mondta, hogy nem vásárolna illegális forrásból származó parfümöket, 2019-ben a fogyasztók 82 százaléka, 2020-ban 86 százalék utasítja el

Nagy rendőrségi hamis gyógyszer fogás

2021. március 31.

Egy illegális kémiai laborban és további deponálóhelyeken a nyomozók közel tízmillió darab nyugtatót, valamint 8 tonna vegyszert foglaltak le, melyek feketepiaci értéke több mint 6,3 milliárd forint.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály Kábítószer Bűnözés Elleni Osztálya bűnszervezetben elkövetett gyógyszerhamisítás bűntett megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást az 51 éves budajenői L. László, valamint öt társa – köztük egy 48 éves debreceni vegyész és egy szír férfi – ellen.

A gyógyszerhamisító bűnszervezet nemzetközi bűnügyi információcsere nyomán került a magyar nyomozók látókörébe. Kiderült ugyanis, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt egyfajta hamis nyugtatógyógyszerek lefoglalása a skandináv országokban. A külföldi hatóságok által lefoglalt tabletták hazánkhoz voltak köthetők: a rajtuk lévő magyar címke, valamint az elfogott futárok származása is ezt támasztotta alá. Így a KR NNI Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály Kábítószer Bűnözés Elleni Osztály munkatársai a gyors és hatékony felderítés érdekében felvették a kapcsolatot külföldi kollégáikkal, és az ügyészségek bevonásával és vezetésével közös nyomozó csoportot hoztak létre.

A konstruktív együttműködésnek köszönhetően a nyomozók megállapították, hogy a bűnbanda tavaly augusztus óta egy zsámbéki illegális laborban állította elő az illegális nyugtatószereket, majd azt tabletta formájában legyártva Norvégiába csempészte, és ott értékesítette. Tevékenységüket konspirált módon, erre alkalmas applikációk segítségével folytatták. A nyomozás adatai szerint egy dobozt – melyben száz tabletta volt – 4,5-5,5 euroért árultak.

A szervezet vezetője az 51 éves budajenői L. Lajos volt: a hamis gyógyszerek gyártásához és csomagolásához szükséges alapanyagokat ő szerezte be, és az elkészült termékek raktározását és értékesítését is ő koordinálta. A tablettákat, utasításának megfelelően gyártotta le a 48 éves debreceni vegyész. A csapat többi tagja a külföldre csempészésében vett részt: a kamionsofőrök beszervezésében, illetve a tabletták rakományba rejtésében, és a vevőkkel való kapcsolattartásban.

A nyomozók 2021. március 24-én összehangolt akció keretében fogták

SAJTÓKÖZLEMÉNY Tengeren érkezik a legtöbb hamis áru

2021. március 29.

A hamis áruk szállításának az egyik legfőbb csatornája a konténeres tengeri fuvarozás: 2014 és 2016 között így szállították a lefoglalt hamisított áruk összértékének 56 százalékát. A hajóval szállított konténerek több mint fele Németországon, Hollandián és az Egyesült Királyságon keresztül jutott be az unióba 2016-ban – derül ki a friss uniós tanulmányokból. Ezen javíthat, ha az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen nevű szervezet (EMPACT) a 2021-2025-ös szakpolitikai ciklusában prioritásként ismeri el a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményeket.

2016-ban mintegy 121 milliárd eurónyi hamis termék áramlott az EU-ba, ami a teljes import 6,8 százaléka. Ez 83 milliárd euró veszteséget okozott az európai cégeknek, 15 milliárd eurónyit az EU-államoknak és 610 ezer munkahely megszűnését eredményezte – hozta nyilvánosságra friss tanulmányában az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

A kutatás szerint 2014 és 2016 között a legtöbb hamisított és kalózterméket postai csomagokban foglalták le (57 százalék), azonban az érték alapján egyértelműen a konténerszállító hajóval érkező hamisítványok dominálnak, ez az összérték mintegy 56 százaléka. Mivel a tengeri konténeres szállítás nagy előnye, hogy olcsón és hatékonyan képes kiszolgálni a kereskedelmet, nem meglepő, hogy a nemzetközi áruforgalom több mint 80 százalékát így bonyolítják.

A lefoglalt kozmetikai és szépségipari termékek, lábbelik, élelmiszerek, játékok és bőráruk összértékének több mint 50 százalékát tengeren szállították, ahogyan a lefoglalt elektronikai termékek 49 százalékát is. A tavalyi évben nem meglepő módon a gyógyszeripari hamisítványok száma is megugrott.

A jelentősen növekvő globális kereskedelem egyre nagyobb terhet ró a vámhatóságokra. Míg a röntgen- vagy gammasugár-vizsgálattal a kábítószerek és fegyverek szállítása felderíthető, a hamisított vagy illegális forrásból származó áru kiszűrésében nem hatékony. Ezek felderítése fizikai jelenlétet igényel, azonban a konténereknek csak kevesebb mint 2 százalékát ellenőrzik így.

„A koronavírus járvány fokozta a problémát: a bűnözői hálózatok nagyon

Idén is megtartotta a MÉKISZ hagyományos, a „Hatóság válaszol” konferenciáját

2021. március 24.

Idén március 24-én hívta össze online a MÉKISZ a hagyományos, a „Hatóság válaszol” konferenciáját. A hatóságok számos kérdésre adtak választ, többek között a kikerülhetetlen téma, a COVID járvány is többször felmerült és válaszoltak ezzel kapcsolatban az érintett szakértők. A HENT is a meghívottak között volt, többek között szóba kerültek a COVID kapcsán a tavalyi közös akciók, melynek során számos hamis terméket (maszkok, kézfertőtlenítők stb.) foglaltak le a hatóságok. Tájékoztatást kaptak ezen kívül a résztvevők a HENT terveiről, az új stratégia kialakításáról.

Megkérdezettek:

Agrárminisztérium (AM)

Gazdasági Versenyhivatal (GVH)

Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT)

Innovációs és Technológiai Minisztérium Kereskedelempolitikáért és Fogyasztóvédelemért Felelős

Helyettes Államtitkárság (ITM – FOHÁT)

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH)

Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK)

Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OGYÉI)

Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT)

Közös kérdés: hogyan érintette a COVID a területüket

Film készült az utóbbi idők egyik legnagyobb műkereskedelmi botrányából, és van benne pár baki

2021. március 23.

2011-ben valósággal sokkolta a New York-i szcénát, amikor egyik napról a másikra váratlanul bezárt a város talán legpatinásabb, több mint másfél évszázados múltra visszatekintő galériája, a Knoedler. Most egy egész estés dokumentumfilm mutatja be, mi áll a közvélemény számára teljesen váratlan lépés hátterében.

Hogy a képzőművészet sokak számára még ma is kicsit misztikus világának fejleményei egyre szélesebb rétegek érdeklődését keltik fel, sok más egyéb mellett az is mutatja, hogy mind több dokumentumfilm készül a témában és ezek forgalmazói egyre gyakrabban vélik kifizetődőnek a széles körű nemzetközi forgalmazást. Az utóbbi évtizedek eddigi legismertebb festményhamisítójának „pályáját” bemutató 2014-es német film, a Beltracchi – A hamisítás története a hazai mozikba is eljutott, és viszonylag nagy érdeklődést keltett az a The Price of Everything című, itthon Senki többet címmel forgalmazott, négy évvel későbbi amerikai dokumentumfilm is, ami azzal foglalkozott a szcéna számos közismert szereplőjét megszólaltatva, hogyan hat a társadalmi értékrendek változása a kortárs művészeti piacra és milyen törvényszerűségekre épül az árképzés, azaz hogyan lehet beárazni a beárazhatatlant. A legfrissebb mozi pedig a tavaly bemutatott, ugyancsak amerikai Made You Look: The True Story About Fake Art (magyar címén A vászon mögött), amit a Netflixen lehet megnézni. Ha a magyar címből nem is feltétlenül, de az eredetiből sejteni lehet, hogy a Beltracchi-ügyhöz hasonlóan ezúttal is egy rendkívüli méretű hamisítási botrányról van szó, ennek középpontjában azonban nem a hamisító áll – bár az ő kilétére is fény derül –, hanem egy galéria, ami a hamisítványokat forgalomba hozta. Ráadásul nem is akármilyen galéria, hanem a világ legfontosabb műkereskedelmi központjának egyik legrégebbi és legismertebb galériája, a Knoedler.

A történetnek, amiről még 2013-ban, azaz felgöngyölítésének időszakában az artportal is beszámolt,  három fő- és számtalan mellékszereplője van. Az első számú főszereplő a galéria – volt – vezetője, Ann Freedman, akit, mivel nem ítéltek el, a

Munkacsoport A Műtárgyhamisítás elleni munkacsoport 2021. évi kiemelt tervei (dr. Kármán Gabriella munkacsoport vezető)

2021. március 11.

Könyvbemutató – Ocsút a búzától (fotó: HENT)

2020 elején mutattuk be a szakmai közönségnek a Műtárgyhamisítás magyar szemmel – Ocsút a búzától című kötetünket (az SZTNH – OKRI – Kieselbach Galéria közös kiadásában jelent meg). A kézikönyv aktuális helyzetképet vázol a műtárgyhamisítás jelenségének aktuális magyarországi helyzetéről és rámutat a fellépés javasolt eszközeire. A kereskedelmi forgalomban nem kapható kötet példányaihoz a szakemberek és a műtárgyak iránt érdeklődők széles körben hozzájuthattak, azonban a szabad példányok fogytán is nagy az érdeklődés iránta. A járvány miatti korlátozások miatt a könyvtárakban és az intézményeknél történő hozzáférés is akadályoztatott, így a tervezett online közzététel jelentősége felértékelődik. Terveink szerint a kötetet 2021 első félévében online elérhetővé tesszük.

A műtárgyak védelmével, kereskedelmével, eredetiségének vizsgálatával foglalkozó szakemberek egyöntetűen megfogalmazott álláspontja szerint a műtárgyhamisítás megelőzésének egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköze a magyar alkotók életművének rendszerszintű feldolgozása lehet, amely mindezidáig nem valósult meg. A szisztematikus feldolgozás művészettörténeti szempontból is kívánatos, másrészt referenciaként is szolgálhat a kétes eredetiségű művek vizsgálata, véleményezése során.

A HENT Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportja a Műtárgyhamisítás magyar szemmel című kiadvánnyal, a szakértők tanulmányaival, megállapításaival támasztja alá ezt az igényt, és 2021-ben ennek a megvalósíthatóságán dolgozik, a művészeti mecenatúrával való együttműködésre törekedve.

HENT bemutatkozás a Dán Üzleti Klubban – IP Webinar

2021. március 10.

2021. március 8-án a Dán Nagykövetség szervezésében a HENT szakértői körképet adtak a hazai, szellemi tulajdonnal kapcsolatos tudnivalókról, a hamisítással kapcsolatos jogszabályokról és fellépési lehetőségekről, az online jogsértésekről valamint a jogérvényesítés módjairól is.

Erik Vilstrup Lorenzen dán nagykövet és Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke, a HENT elnökhelyettese köszöntője után az alábbi témákat ismertették az előadók:

  • Legal and institutional background of intellectual property and counterfeiting (Mr. László Vass, Head of Industrial Property Law Section, HIPO)
  • Counterfeits in Hungary – Trends and distribution channels (Mr. Zoltán Kövesdi, Director of Operations, Vis Probandi; Working group member, NBAC)
  • Online infringements (Mr. Péter Horváth, Director of ProArt, Head of the Public Awareness Working Group, NBAC)
  • IP enforcement in Hungary (Mr. László Bérczes, Attorney at Law, Bérczes Law Office; Head of the Legal Enforcement Working Group, NBAC)
  • Q&A